Ma „bekuckózós” hangulatban vagyok, amivel ebben a szürke, ónos esős időben úgy gondolom nem vagyok egyedül. Színekre vágytam, szépen elrendezett tárgyakra, egy csésze meleg italra. Engem is elért az őszi nátha, így sok energiám nincs a környezetem formálására, ehelyett inkább kerestem egy szép fotót és játszottam a színeivel egy kicsit.

Kivételesen mindhárom megszületett verziót közzéteszem.

Egy ragyogó, gazdag, meleg őszi paletta:

2016november_sl_fall

A tiszta, élénk, sötétebb, hűvös színek leginkább a télre jellemzőek.

2016november_sl_winter

Tél után a tiszta és friss tavasz következik:

2016november_sl_spring

Ez pedig határozottan nyári paletta: az előbbihez képest visszafogottabb, lágyabb, világosabb:

2016november_sl03

Nem véletlen kötöttem évszakokhoz. Ez a téma már húsz éve érdekel, körülbelül akkor találkoztam vele először, egy lakberendezési témával foglalkozó könyvben (Gisela Watermann: Lakberendezési színtanácsadó) amit otthonunk első berendezése előtt vásároltam. A szín-évszak elmélet leginkább öltözködés-divat-stílus területén elterjedt.

A szín évszak elmélet Johannes Itten, svájci festő és művészettanár nevéhez fűződik, akárcsak a 12-es felosztású színkör. Az 1920-as évektől a Bauhausban tanított, és megfigyelte, hogy minden tanítványa bizonyos színeket előnyben részesít, és ezek a színek saját természetes színeikkel harmonizálnak. Az általa kidolgozott 4 évszak elméletet a 80-as években továbbfejlesztették. Doris Pooser, a CMB (Color Me Beautiful szervezet) tanácsadója nevéhez fűződik. Így valamennyi évszaktípust, további három altípusba sorolták.

Az az érdekesség, hogy mindenki a saját színtípusához vonzódik, szerintem egyszerűbbé teszi annak meghatározását is, hogy ő maga milyen színtípusba tartozik.  Például én mindig nyári színeket szerettem, a lakás berendezésénél is ez volt a kiindulópont, ma pedig már azt is tudom hogy magam is a nyár típusba tartozom.

Persze lehet, hogy tévedek és nem annyira könnyű mégsem ezt beazonosítani, mert a sok információ, aktuális trendek olyan erősen jelen vannak, hogy elnyomják ezt az ösztönös felismerést. Mindenesetre érdemes olykor egy kicsit elcsendesedni és befele figyelni, hátha megpillantjuk saját valódi színeinket 🙂