Az aranymetszés egy arányokra vonatkozó szabály, melyet gyakorta használnak a művészetekben (még a zenében is) építészetben, tipográfiában, kiadványszerkesztésben. Mivel a scrapbook leginkább a kiadványszerkesztéssel, más változatai a kollázskészítéssel mutatnak erőteljes rokonságot, érdemes megismerni ezt a fogalmat annak érdekében, hogy még jobb hatást tudjunk elérni oldalaink megalkotása során.
Az aranymetszés vagy aranymetszet szerint esztétikailag legvonzóbb az olyan arány, amelyben a kis rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb rész az egészhez.
Számokban kifejezve a Fibonacci számsor közelíti ezt meg. Ennél a számsornál az első tag a 0, a második az 1 az utána következő pedig mindig az előző kettő összege, tehát 0,1,2,3,5,8,13,21 stb. A számsorból pedig a 3, 5, 8 számokat ragadjuk ki.
Nézzük meg ezt egy egyszerű és nem túl számolásigényes példában, készítsünk egy címsort kétféle betűmérettel és vastagsággal.


Az arany szót Arial Black betűtípusból 50 pontosra, a metszet szót pedig Arial regular betűtípusból 30 pontosra vettem, a kettő együtt pedig 80 pontot tesz ki. Tehát a három szám 3-5-8 így szerepel benne. Tapasztalhatjuk, hogy valóban szemnek kellemes a hatása. Persze nem fontos ennyire pontosan számolni, a címfeliratoknál, wordartoknál az a lényeg hogy jól látható legyen a különbség. A példában azért tér el a betűk vastagsága is. Erre majd egy másik bejegyzésben vissza szeretnék térni, mert a téma megér egy újabb misét.
Az aranymetszetet használhatjuk a fotó elhelyezésére is az oldalunkon, ugyanis legtöbbször a fényképen van a fókusz.


Kissé időigényes módszer az oldal és kép felosztása segédvonalak segítségével. Tegyük ezt úgy, hogy mindig megfelezzük az oldalt függőlegesen és vízszintesen is, mindaddig, míg nyolc-nyolc egységet nem kapunk a négyzet (fotó illetve oldal alap) minden oldalán. Függőleges és vízszintes irányba is húzzunk vonalakat a következő beosztás szerint 3-2-3 egység. E vonalak találkozási pontjai az aranymetszeti pontok. Ha ugyanezeket a pontokat megkeressük a fotónál is és úgy helyezzük az oldalra, hogy a pontok fedik egymást akkor az elhelyezésben betartottuk az aranymetszeti arányt. A vonalakat aranymetszeti vonalaknak hívjuk, ezeket is lehet használni az elhelyezéshez.

Ha tovább szeretnénk nehezíteni a dolgunkat, akkor a méretek arányában is igazodhatunk még ehhez. Egy 30*30 cm-es oldal esetében például annak területe 900 cm2, ha ezt elosztom nyolc felé, akkor 112,5 cm2 jön ki egy egységnek, öttel szorozva, kerekítve 562-t kapunk, ez kb egy 25*23 cm-es téglalap területe (nagyon kerekítve). Ha ezt a téglalapot elhelyezzük az oldalon láthatjuk hogy körülbelül hogy néz ki a kisebb és nagyobb rész aránya. Alkothatunk úgy, hogy erre az öt egységnyi területre kerülnek a fotók, díszek, írások, a maradék, három egységnyi terület pedig üresen marad.

Most, ahogy elnézem ezt a fenti ábrát, egészen jó kis sokképes sablon lehetne belőle további aranymetszeti vonalak meghatározásával 🙂

Persze egyáltalán nem fontos pontosan követni ezeket a szabályokat, az alkotás legyen mindig szabad és örömteli tevékenység, másrészt pedig azért mert főleg a területszámításnál borzasztóan bonyolult lenne pontosan számolni, mert például a szövegek közti terület is üres résznek számít! Legtöbbször elég ha a már kialakult szépérzékünkre hagyatkozunk. Vagy (és ezt kezdőknek mindenképpen ajánlom) nézegessük kedvenc dizájnereink profi oldalait és próbáljuk meg alkalmazni az elrendezés és méretarány ötleteiket saját munkáinkon is.

Az aranymetszésnek van egy másik értelme is, ami a könyvkötészethez, nyomdaiparhoz kapcsolódik. A könyv vágott részeit, azaz a lapok szélét ott ahol nincs kötés, nem hagyják fehéren, hanem annak érdekében, hogy ne piszkolódjon, arany színű fóliával, un. aranyfüsttel vonják be. A felületet több lépésben hibátlanul simára csiszolják, lemossák, fenyőgyanta-alkohol keverékkel lekezelik, majd arany fóliával bevonják. Gyönyörű és igen értékes kiadványok születnek így.