Említettem az előző készletem kapcsán, hogy idén még inkább az egyszerűségre fogok törekedni. Igaz hogy oldalaim eddig sem voltak túldíszítettek, de  – bevallom – próbálkoztam, mert nagyon tetszenek az ilyen stílusú összeállítások.

Próbáltam megfelelni egy magam által támasztott elvárásnak miszerint ötletes, újszerű, mutatós oldalakat,  tökéletes készleteket, eredeti oktatóanyagokat kellene létrehoznom és ez egyre kevésbé sikerült. Közben lassan eltávolodtam a scrapbookozás valódi jelentésétől. Egyre több idő ment el hiába öröm és eredmény nélkül.

Ha veled is előfordult hasonló…például túl sok csapatmunkát vállalsz, túl sok kihívásnak szeretnél megfelelni, vagy túl gyakran nézegeted a közzétett alkotásaidat, hogy vajon mit fognak szólni hozzá, itt az ideje a változásnak. 

Első lépés: visszatérni a kiindulóponthoz.

Ehhez  csak fel kell tenni egy  kérdést: „Miért kezdtél el scrapbookozni?”

Néhány válasz:

  • Minél több technikát megtanulni hobbim vagy munkám kapcsán, minél tökéletesebb, látványosabb, feltűnőbb képeket alkotni. Szüntelenül továbbfejlődni, tudásomat átadni – Tanuló/Tanító
  • Olyan tevékenységet végezni mellyel kifejezhetem önmagamat, érzéseimet – Hangulatfestő/művész
  • Személyes ajándékot adni szeretteimnek:  – Ajándékozós
  • Dokumentálni az életemet: – Történetmesélős

Bizonyára az összes tényező jelen van mostani tevékenységedben, de kell lennie valaminek amiből elindult, illetve valaminek, ami hosszú távon hangsúlyos marad.

Nézzük meg, mennyire fontos az egyszerűsítés az egyes típusoknál:

 Ha a „művész” kategóriába sorolod magad inkább, akkor egyáltalán nem baj, ha kevés oldal készül. Az alkotás ilyenkor egy olyan folyamat, amely során az élmények, érzések feldolgozásra kerülnek, kiteljesednek. A tevékenység során magyarázatot, megoldást találhatsz fontos kérdésekre. Ilyenkor nem kell törekedni az egyszerűsítésre, minél tovább készül az oldal, minél többféle szemszögben (elrendezésben) megjelenik a az érzés/esemény/probléma, annál hatásosabb a „terápia”. Ilyenkor a legfontosabb, hogy kiszabaduljunk a teljesítménykényszerből,  hogy felismerjük, senkinek nem kell megfelelnünk és hogy nem a mennyiség és minőség hanem maga a tevékenység a fontos!

A „tanuló/tanító” kategóriában a főleg a kezdeti szakaszra jellemző, hogy nagyon sok időt vesz igénybe, mert a tanuláshoz elmélyülés, aprólékosság szükséges. Az egyszerűsítés  egy bizonyos pont után nem jelent további fejlődést, de egyes részeivel időt spórolhatunk, a megspórolt időben pedig további új dolgokat tanulhatunk. Pld egy PS action felgyorsíthatja a munkát, de előtte nekünk, jó tanulóknak (tanítóknak), alaposan meg kell ismernünk az egyes lépések titkait és funkcióit. Itt a minőségen van a hangsúly és el kell fogadnunk, hogy nem tudunk annyiféle témát megjeleníteni, mint amennyit szeretnénk.

Az „ajándékozós” típus számára sokszor, például időszűke, vagy a technikai tudás hiánya esetén nagyon jól jöhet ha a lehető legegyszerűbb és leggyorsabb megoldásokat választja.

Ha dokumentálni szeretnéd az életedet akkor bizonyára rengeteg fotót készítesz, sok történetet szeretnél elmesélni, megőrizni későbbi koroknak. Ez jó! Viszont előfordulhat ezzel egy paradoxon, mert minél több élményed van, annál kevesebb időd marad annak megörökítésére. Ha már „vérbeli” scrapbookossá váltál, lehet hogy kényszeresen úgy érzed, hogy mindent fel kell dolgoznod, akkor ez az igény frusztrálhat. Velem megesett, hogy egyik évben mikor csak négy napra tudtunk elutazni nyáron, megkönnyebbülve ezt gondoltam: „legalább kevesebb oldalt kell készítenem”. Ez nagyon káros, mert kétféle örömtől is megfosztom magam és az egész a visszájára fordulhat. Ha benned is felmerült  már ilyen gondolat, akkor mindenképp érdemes a egyszerűbbé tenni a scrapbookozást! Az egyszerűség – lehetőség!

Hogyan is? A következő hetekben ezzel kapcsolatban fogok megosztani néhány trükköt! 🙂