Hozzávalók: Régi Idők online tanfolyam készlet néhány CU textúrával és bélyegzővel kiegészítve. Betűtípus: Shipped Goods2
A heti CEWE kihíváson egy régi, beszkennelt fotó oldalba foglalása volt a feladat, ami – talán nem meglepő – nagyon kedves téma számomra, már csak ezért sem hagyhattam ki. Rengeteget írtam már ezzel kapcsolatban, sőt egy önálló tudásanyagot is készítettem, mely a Régi Idők online digitális scrapbook tanfolyam nevet viseli.
Mára pedig régi fotók és egyéb emléktárgyak digitalizálásához hoztam tippeket.
Érdekes módon pont a legrégebbi fotók maradtak meg a legjobb állapotban, azok, amelyek az 1900-as évek elején készültek vagy a századforduló környékén. Az akkori anyagok és technikák valóban kiváló minőségűek voltak, amelyek ezt a tartósságot eredményezik. Nem vagyok biztos benne, hogy a manapság kinyomtatott fotók megérik majd a száz éves kort. Valószínűleg nem. De ezek a régi – és pótolhatatlan – kincsek, fotók, újságkivágások, képeslapok sem tartanak az örökkévalóságig. Ezért is érdemes a digitalizálásra időt szánni.
A fentebb megörökített fotót bő tíz éve kaptuk kölcsön, s akkor egy egyszerűbb irodai szkennerrel, 72 dpi felbontással lett digitalizálva – tehát nem olyan szakszerűen mint, ahogyan ma tudnám, de így is sokkal jobb, mintha egyáltalán nem tettünk volna vele semmit. A scrapbook oldalon is látható, hogy képszerkesztő programmal komoly minőségjavulást tudunk elérni egy ilyen elavult technikával digitalizált fotónál is.
A digitalizálás legegyszerűbb módja a szkennelés, eszköze a lapolvasó, más néven szkenner. Otthoni célra legjobb valamilyen középkategóriás, A4-es, síkágyas szkennert választani. Ezeknél a tárgytartó üvegre kell tenni a digitalizálni kívánt tárgyat, s az üveg alatt elhaladó olvasó egység végzi el a műveletet. Természetesen lehet fényképezőgéppel is fotózni, ez esetben a megfelelő fényviszonyok és beállítások elengedhetetlenek a jó minőséghez. Mindkét esetben szükség lehet némi utómunkára, de ezt bármikor elvégezhetjük.
A digitalizálás másik nagy előnye a régi fotók és tárgyak esetében, hogy ezáltal az esetleges hibák (porszem, karc, gyűrődés, szakadás, megfakult színek) is korrigálhatók képszerkesztő program segítségével. A digitális fotókat feltölthetjük az internetre, elküldhetjük rokonainknak e-mailben és tetszőleges mennyiségben ki is nyomtathatjuk. Készíthetünk fotókönyvet, faliképet, a kinyomtatott családi képekből hagyományos scrapbook albumot, tablót, lakberendezési tárgyakat. A digitalizált képek tárolhatók a számítógép winchesterén, de lehetőség szerint dvd-n, pendrive-on, sőt az interneten is (valamilyen megbízható tárhelyen) jó ha vannak másolatok.
10 tipp családi örökségünk digitalizálásához – lapolvasóval
- Automatikus mód helyett érdemesebb az otthoni, vagy professzionális funkciót kiválasztani
- A felbontást állítsuk be minimum 300 dpi-re, de még jobb ha 600 dpi-t választunk, ebben az esetben (némi utólagos korrekciót követően) akár kétszeres méretben is kiváló minőségben lehet nyomtatni a fotót. 600 dpi-nél magasabb felbontást azonban nem érdemes beállítani, túlságosan nagy méretű lesz a kép és az eredeti fotón sincsenek olyan apró részletek, ami miatt megérné ekkora helyigényű fájlok létrehozása
- Ha van a fotó hátulján kézírás, fordítsuk meg és úgy is szkenneljük be. (Azért mert felhasználható scrapbook oldalon és mert fontos információkat tartalmazhat)
- Bármilyen lapos tárgyat, újságcikket, képeslapot, levelet digitalizálhatunk lapszkennerrel
- Ha valamilyen tárgyat digitalizálunk (pld csipke), amit később szeretnénk különálló elemként használni digitális scrapbook oldalon, akkor azt helyezzük kontrasztos háttér elé (pld fehér csipkét fekete kartonpapírra)
- Amikor fehér papíron lévő rajzot, írást szkennelünk sokszor megfigyelhető a kékes vagy szürkés elszíneződés a digitális példányon. Ezen könnyen segíthetünk a kontraszt és fehéregyensúly utólagos módosításával képszerkesztő programmal
- Újságcikk esetén gondot okozhat a papír átlátszósága, mivel kétoldalas a nyomat így az átüt a másik oldalra is. Ezt úgy lehet csökkenteni ha egy fekete papírt helyezünk az újságkivágás alá. (könyvlapok esetén is jó megoldás)
- Ha éles felületű tárgyakat digitalizálnánk, inkább használjunk fényképezőgépet, nehogy megsérüljön a szkenner üvegfelülete. Ha nincs megfelelő gépünk, akkor a legújabb okostelefonokkal meglepően jó közeli képeket lehet készíteni az automatikus beállításokkal. Apró ékszerek esetén javaslom kipróbálni.
- Digitalizálás előtt ellenőrizzük, tisztítsuk meg ezt az üveget, de szükség esetén a fotót is leporolhatjuk óvatosan egy puha ecsettel.
- Ha olyan tárgyat szkennelünk, ami túl magas ahhoz, hogy teljesen le tudjuk zárni a fedélt (pld könyvet) takarjuk le egy sötét törölközővel a berendezést.
Remélem, hogy sikerült hasznos tanácsokat adnom, hogy Te is felkészülten digitalizálhasd régi emlékeidet 🙂
Színes napot kívánok!
