Mágnespapír és scrapbook oldal

Karácsony előtt sok helyen volt ingyenes kiszállítás egy-egy napig.
Így esett meg hogy a tintapatron mellé rendeltem egy újdonságot is, mágnespapírt. Gondoltam, hogy jól jöhet majd a karácsonyi ajándékkészítéshez.
Ez egy olyan nehéz de igen hajlékony, fényes papír, amire tintasugaras nyomtatóval lehet nyomtatni és a hátoldala mágneses, tehát minden fémfelületre tapad. És ami nem utolsó szempont, könnyen vágható sziluettollóval is.

Mindenki kapott egy-egy hűtőmágnest a saját karácsonyáról, karácsonyfájáról vagy stílusosan az ünnepi terített asztaláról.

Ezen kívül magamat is megleptem egy mágneses scrapbook oldallal, aminek bizonyos elemei külön felrakhatók. A gyerekeket pedig egy karácsonyi, szintén több darabból álló figurával, amit az Avery honlapjáról töltöttem le.

Ilyen lett:

Aztán Timi átrendezte. Az hogy  az oldalra ilyen tökéletesen illenek a rénszarvas és a mézeskalács emberke áthelyezhető alkatrészei a véletlen műve. Komolyan. Én is meglepődtem,  mikor megláttam így 🙂

Az oldalhoz Beszteri csodaszép wordartját használtam és néhány ingyenes kelléket.

Mágnespapírból lehet még nagyon sok dolgot készíteni.

Bence kapott egy mágneses könyvet ajándékba:

erről aztán eszembe jutott, hogy hasonlót lehetne készíteni mágnespapírból is, természetesen saját fotóból.

Nyomtatható iskolai füzetcímkék

iskolai füzetcímkék

Sajnos lassan véget ér a nyári szünet.
Készítettem három féle füzetcímkét. A rózsás Timi megrendelésére, mert ez a kedvenc virágja 🙂
A csomag 3 pdf dokumentumot tartalmaz. A nyomtatáshoz az ingyenes Adobe Reader itt letölthető.

Füzetcímkéket töltsd le itt!

Download here!

Ha pedig valami egyedire vágysz és Te magad készítenéd el, akkor látogass meg egy hét múlva is!

Tündérkert

Szerdán nagyon szép idő volt. Este barkácsoltunk a kerti asztalnál. Előkerült egy, már vagy két évvel ezelőtt a Winklernél vásárolt, bababútor csomag és a hozzávaló ragasztó. A csomagban darabolt fa lapocskák voltak, amiből egy pad, két szék, egy asztal és három polc jött ki. Kiosztottuk a munkát. Bence volt az asztalosmester, Timi a minőségellenőr és raktáros. Én pedig az asztalosinas. Lecsiszoltuk finom papírral és az útmutató ábrák segítségével összeragasztottuk az elemeket.

Közben eszembe jutott a tündérkert ötlete. Gyerekkoromban nagymamámmal készítettünk pici kertet: piskótás dobozba mohát, apró virágokat, köveket tettünk. Nemrég pedig a Magic Onion blogon találtam egy nagyon kedves ötletet amihez  verseny is  kötődik: Fairy Garden Competition. Nagyon  jó érzés kint a szabadban alkotni, megtapasztalni az élő anyagot, amelyektől ma már egyre távolabb kerülünk.

A mi tündérkertünk ilyen lett:

Kiskacsa fürdik…

Folytatódik vasárnapi gyerekjátékos sorozatom.

Szerintem ez a technika mindenkinek ismerős, vagy még gyerekkorából (ha az nem volt annyira régen mint nekem), vagy pedig saját óvodás korú gyerkőceinek életéből.
Színes papíron megrajzoltam, kivágtam és kartonra ragasztottam egy kacsát, sárgát a testének, narancsot a csőrének. Egész véletlenül pont ebből a két színből találtunk itthon krepp papírt, amit apró kockákra vágtam és Bence hihetetlen szorgalommal még apróbb galacsinokká gyűrt össze. Ezeket ragasztgattuk  megfelelő helyre. Később ezt a kacsát körbevágtuk és gomb szemet ragasztottunk neki. Arra gondoltam, hogy készítünk még hozzá egy tavat, halacskákat másféle módszerrel, de ő másként döntött. A kacsa egy kék tálban kapott otthont és papírbogyókat csipeget ha megéhezik. 3-4 éves kor a szerepjátékok ideje, nem az a cél, hogy maradandó műalkotásokat hozzunk létre 🙂

Ha kedved támad kipróbálni, töltsd le hozzá a sablont itt! 🙂

Scrapbook kicsiknek

Múltkor épp a 21 napos kihíváshoz nyomtattam és ragasztgattam anyagokat, mikor Bencének is scrapbookozhatnékja támadt. Kinyomtattam neki előző napról  két fotót egy lapra. A fotókon természetesen ő is rajta volt. Beszélgettünk róla, hogy milyen jó kis napunk volt, majd adtam neki bélyegzőket, lyukasztókat és ceruzát, hogy alkosson kedvére. Érdekes módon a fényképekbe nem rajzolt bele, csak körülötte díszítette. Főleg a lyukasztó tetszett neki . No meg a tintapárna. A fényképek alá végül odaírtam, hogy mikor készült és mi történt akkor és lefűztem egy egyszerű tasakos dossziéba. Ez azért is praktikus, mert a rajzaik is többnyire A4-es lapra készülnek, így egy helyen őrizhetünk meg mindent. 🙂