Élethű hatás Gimp-pel – árnyék

A mai leckében árnyékot adunk a tegnap létrehozott szalagra.

Árnyékot többféle módszerrel hozzáadhatunk. S bár nem tudunk olyan könnyen és finoman módosítgatni rajta, mint a Photoshop-pal, mégis, ha sikerült kitapasztalni a számunkra megfelelőt, tökéletesen szép eredményt lehet elérni.

1. Legegyszerűbb a következő árnyékolás:

Szűrők/Fény és árnyék/vetett árnyék.
Az árnyék ne legyen túl nagy, különben lebegős hatást kapunk. Matricánk esetében az X és Y eltolás ideális mérete 3 pixel, az elmosás sugarát megnöveltem 15-re. Az árnyék színe sokkal inkább függ a háttértől, mint attól az objektumtól, amelyhez tartozik. Mivel az enyém fehér, ezért a fekete túl erőteljes lenne, ezért egy szép sötétszürke árnyalatot választottam.  Az átlátszósággal tovább lehet kísérletezni.

Az árnyék, új, külön rétegen jelenik meg, ami további módosításokra ad lehetőséget, áthelyezhetjük, átméretezhetjük vagy gauss elmosással tovább halványíthatjuk a széleket.

2. Íme az eredmény:

Holnap tesszük fel a koronát! Várlak ugyanekkor ugyanitt! 🙂

Élethű hatás Gimppel-domborítás

Ezen a héten megkísérlem a Gimp segítségével elkészíteni ugyanazt a szalagot, amit előző alkalommal a Photoshop-pal.
Ezúttal is három napra felosztva – kisebb részletekben – hogy követhető legyen.

1. Hozzunk létre egy új képet 1000*1000 pixeles, 300 ppi méretben

2. Egy új, átlátszó rétegen rajzoljunk egy téglalapot, amelyet töltsünk ki egy sötétebb színnel. A példában a blogom színei közül a kéket választottam.

3. Készítsünk egy másolatot erről az új rétegről, amelyen a téglalap van. Az alsó téglalapon alkalmazzunk gauss elmosás. Szűrők/elmosás/gauss elmosás. (kb 10-es értékkel)

4. Alkalmazzunk buckaleképzést úgy hogy a rétegek párbeszédablakon a felső téglalapot (ami nincs elmosva) válasszuk ki. A menüből a Szűrők/Leképezés/Buckaleképzés menüpontra kattintsunk. Itt válasszuk ki azt a réteget, amelyiken az elmosást alkalmaztuk. A preview legyen bekapcsolva és figyeljük, miközben a csúszkát változtatjuk: az irányszög, a megemelés és a mélység értékeivel tudunk kísérletezni. Ha tetszik az eredmény, fogadjuk el.

5. Töröljük ki az elmosott réteget, erre már nincs szükségünk.

6. Mentsük el xcf formátumban, mely megtartja a rétegeket.

Mi is az a buckaleképzés?

A buckaleképzés – angolul bump map – használatával a képünket domború hatásúvá tehetjük. Ehhez a képünkön kívül szükség van egy másik képre is, amely eltér az előzőtől. Ez a második kép a leképezési térkép (azaz bump map). Ez alapján történik az eredeti kép módosítása.  A mélyebben lévő részek sötétebbnek, a magasabbak világosabbnak fognak látszani. Ahol tehát a leképezési kép sötét, ott az eredeti képünk is sötétebbnek fog látszódni, ezáltal optikailag úgy hat, mintha mélyebben lenne.

Holnap árnyékot fogunk hozzáadni!

Élethű hatások Photoshoppal – most befejezzük!

Ebben a leckében az előző bejegyzések alapján elkészített téglalappal fogunk valamit csinálni, ami illik a scrapbookhoz.

1. Nyissuk meg a téglalapot

2. Válasszuk a szövegíró eszközt. A fontkészletek közül válasszunk valamilyen gépírásra emlékeztető díszbetűt. A Plastique betűkészletet választottam, amelynek domborítás nélkül és térbeli hatása van. 16 pontos méretben épp ráfér az alapra. A színek közül pedig valamilyen elütő színt. Pld fehéret, ha sötétkék a hátterünk.

3. Írjunk valamit. (Ez a fontkészlet nem tartalmaz ékezeteket, így lehetőleg olyat, amihez nem kell ékezetes betű)

4. A shift segítségével jelöljük ki a rétegek panelen a szöveg és a téglalap rétegét. Felül a vezérlőpanelen a függőleges, majd a vízszintes középvonal igazítására kattintsunk egymás után, így a szöveget pontosan középre helyeztük.
(Erről a funkcióról többet megtudhatsz Krisssz leckéjéből a CEWE haladó fotókönyv oldalán. Én is tőle tanultam 🙂 )

5. A rétegek panelen kattintsunk duplán a szövegrétegre. A bevésés és domborítás rétegstílust válasszuk, azon belül pedig a domborítást.

Változtassunk az alapbeállításokon. Mivel fehér betűket használtam, az árnyékmód színét nem változtatom meg, csak az átlátszóságát veszem vissza úgy, hogy minél természetesebb hatása legyen.

6. És a végeredmény:

Kicsit műanyag, de egészen jó, nem?
Gyerekkoromban nagypapámtól kaptunk mindig ilyen domborított betűs szalaggal felcímkézett saját készítésű ajándékokat. 🙂

A jövő héten ugyanezt meg fogjuk ismételni a GIMP-pel!

Élethű hatások Photoshoppal – árnyék

Az előző bejegyzés alapján elkészített objektumot fogjuk árnyékkal ellátni ebben a leckében.

1. Nyissunk egy új képet 1000*1000 képpontos méretben fehér háttérrel

2. Új rétegként illesszük be a png formátumú téglalapot

3. Nagyítsunk rá

4. A rétegstílusok közül válasszuk a vetett árnyékot. A következő alapbeállításokat nyugodtan átállíthatjuk.

5. A keverési mód maradjon szendvicspozitív és a kívánt hatásnak megfelelően módosítsuk a távolságot terülést, méretet.
Érdemes a színt is módosítani. Ez mindig a háttér színétől függ. Például fehér háttér esetében a fekete túl sötét lenne, ezért sokkal jobb a lágyabb szürke.

6. A valóságban minél távolabb van valami a háttértől, annál nagyobb és világosabb az árnyéka.  Kézi scrapbook oldalon például egy matrica, mely rásimul a háttérre kisebb és sötétebb árnyékkal rendelkezik, mint egy 3D-s ragasztópöttyel rögzített papírvirág.

7. Mielőtt véglegesítenénk az oldalunkat érdemes mindenféle méretben megnézni, hogy jól állítottuk-e be az árnyékokat.

8. Ha tetszik az eredmény, mentsük el png formátumban.

A következő leckében ezt fogjuk felhasználni.

Élethű hatások Photoshop-pal – domborítás

Nemrég volt egy olyan kihívás a Scrapbook.hu-n, amelynél technikaváltás volt a feladat: digitális oldal alapján kellett készíteni hagyományosat vagy fordítva. Nagyon szép oldalak születtek mindkét tábor képviselői által.

Sok digi-scrapbookos törekszik az élethű hatásokra. Ehhez mindenképp ajánlatos olykor hagyományos alkotásokból kiindulva dolgozni, s még jobb, ha mi magunk készítünk néhány kézi oldalt, hogy minél jobban meg tudjuk figyelni az árnyékokat, felületeket.

A photoshop segítségével nagyon könnyen el tudjuk érni ezeket a hatásokat a rétegstílusok segítségével. Fontos, hogy ne elégedjünk meg az alapbeállításokkal. Kísérletezzük bátran velük!

A következő három napban elkészítünk valamit (majd a végén kiderül, hogy mit), amely során megismerkedünk néhány rétegstílus használatával.

Velem tartasz?

Akkor vágjunk bele! 🙂

1. Nyissunk egy új dolumentumot (1000*1000 pixel) Rajzoljunk egy téglalapot. Az enyém 600*90 képpont méretű.

2. Válasszuk a Bevésés és Domborítás (Bevel and emboss) rétegstílusból a belső vésetet (inner bevel):

3. Először az árnyalást változtassuk meg. A csúcsfénymód, mely szendvicsnegatívra van állítva alapbeállításban fehér. A szendvicsnegatív (screen) esetén mindig világosabb színt kapunk. Állítsuk ezt olyanra, amely jobban illik az objektum színéhez. Én a blogfejlécben látható kék színt használtam és ennek egy egészen világos árnyalatát választottam ki úgy hogy a szendvicsnegatív csúszka melletti színválasztó ikonra kattintottam és a pipetta segítségével mintát vettem a kék négyzetemről. Majd a kapott palettán balra fel húztam a csúszkát és egy fehérhez nagyon közeli  kékes színre tettem:

4. Az árnyékmód shadow, mely szendvicspozitívra van állítva, alapbeállításban fekete. A szendvicspozitív (multiply) esetén a két színt összeszorozza a program. Minden esetben sötétebb színt kapunk végeredményként, ha fekete szín van valahol, akkor a végeredmény kizárólag fekete lehet. Az árnyékmódnál mi is mindig az alapszínnél sötétebb szín válasszunk, de ne feltétlenül feketét. Főleg világos színek esetében kerüljük el a feketével való árnyalást. Én az előző pontban ismertetett pipettás módszerrel kevertem ki egy sötétkéket.

5. A célnak megfelelően változtathatunk az árnyékmód és csúcsfénymód átlátszóságán, a szerkezet mélységén, méretén és lágyságán. A lágyítást csaknem minden esetben érdemes picit növelni.

6. Nézzük meg nagyban és kicsiben is, hogy megfelel-e ez a beállítás.

7. Tegyük láthatatlanná a háttérpapírt és mentsük el png formátumban a téglalapot.

6. Készen is van:

Holnap folytatjuk!