Tavaly végre megszereztem azt a szakképesítést, amire régóta vágytam.

Most összeszedem minden bátorságomat és igyekszem legyűrni azt a kényszerképzetemet, amely sokszor előre visz, de annál jóval többször szabotálja a döntéseimet mert mindig azzal védekezik „Nekem még sokat kell tanulnom”.

És bár igaz, hogy jó pap holtig tanul, de attól még nem halogatja holtáig hivatása megkezdését.

Én sem tehetem.

A következő napokban, hetekben sorra megmutatom majd mivel foglalkoztam (önelemzésen kívül) a háttérben.

Először is szeretném bemutatni legújabb „alkotásomat”, amely egy honlap. Az enyém.

Még van rajta némi csiszolnivaló és persze (nagyon remélem) a galériája is bővülni fog, de most már nem várok vele tovább, hogy elindítsam:

Bár azt mondják nem jó keverni a munkát és a magánéletet, úgy döntöttem,hogy ezt a már ismert blogot bővítem az új témával.

A digitális scrapbook elválaszthatatlan a kiadványszerkesztéstől, hiszen a scrapbook kiadványszerkesztés is egyben.

Ezért bízom benne, hogy a scrapbookosok nem fognak elpártolni tőlem, ha kiteszek néhány plakátot, de az sem tart komolytalannak, aki lát néhány személyes hangvételű srapbook oldalt nálam, pedig csak egy szórólapot szeretett volna.

Búcsúzóul egy bátorító idézet mindenkinek, aki halogatja az első lépéseit:

„Ha minden cselekedetünknek valamennyi következményét előre láthatnánk, és komolyan elgondolkozhatnánk először a közvetlen, majd a valószínű, majd a lehetséges, majd az elképzelhető következményeken, soha többé el nem mozdulnánk onnan, ahová az első gondolat odaszegezett.” (José Saramago)

Visszatérésem negyedik része még egy kicsit várat magára, de addig még fogok jelentkezni más témákkal 🙂