Szerző: Thurzó Katalin | febr 23, 2015 | Digitális scrapbook, scrapbook, Scrapbook oldal
Vinnie Pearce: Editable frames, Textured black paper
Egy hét múlva már itt a tavasz és nem is emlékszem, hogy sikerült-e télies hangulatú oldalt készítenem. Nálunk nagyon kevés hó esett és az sem tartott sokáig, mire feleszméltünk el is olvadt.
Ennek ellenére készült néhány fotó. Például a fent látható adventi naplementés.
Vinnie Pearce hírlevelében érkezett néhány napja egy kis ajándék bemutató két készletéből is, s mint mindig, csodaszépek, ki is próbáltam azonnal.
Szerző: Thurzó Katalin | jan 26, 2015 | Digitális scrapbook, scrapbook, Scrapbook oldal
Hozzávalók: Studio Rosey Posey – 10 reasons, Oscraps: Comfort, Anna Aspnes: Saffron Villas, fotomask, Vinnie Pearce: Pieces of me, Christine Smith: Brighter Days
Betűtípusok: Arsenale White, Argor Biw Scaqh
A szokásos heti CEWE kihívást ezúttal Margó indította, aki Éva oldalát választotta, amit liftelni kellett. Hogy mi is az a lift? Nohát angolul ez többek közt lopást is jelent, de igazából nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy veszünk egy oldalt, amit valaki más készített és néhány ötletet, részletet kiragadva elkészítjük a saját verziónkat. Én lift helyett inspirációnak szeretem hívni. Ahogy a kiírásban is nagyon szépen meg van fogalmazva ennél a konkrét feladatnál:
„Az csak természetes, hogy a Cewe – galériából választottam a liftelendő oldalt !
Nyisd ki a szerkesztőd! Nézz rá ’evadraga’ gyönyörű oldalára! … és kezdj el alkotni …
Engedd, hogy a gondolataid szárnyra kelljenek! Nincsenek szabályok, nincsenek korlátok … engedd be azt a hatást, amit ez az oldal elindít benned … és ez a fontos!!! … nem kell gondolkodni, megtervezni az oldalt, csak alkoss …
Szerintem érdekes lesz gyönyörködni az elkészült alkotásokban. Lesz olyan, amely az elrendezést, lesz olyan, amely egy templomot, egy épületet, egy tájat, lesz olyan, amely ennek az oldalnak a színvilágát, vagy éppen az erről beugrott idézetet, gondolatot, (… és még sok-sok minden más is lehetséges …) fogja elénk tárni.
Ne kötelezően másolandónak tekintsd az oldalt, hanem inspirációnak. Persze, lehet, az is, hogy éppen ennek az oldalnak a „másolása” kívánkozik ki belőled! Akkor alkoss úgy … !!! A lényeg, hogy élvezd az alkotás folyamatát!!”
Az eredeti oldalt itt meg tudod nézni.
A templomos témát és magát az elrendezést, valamint a technikát is átvettem, szóval elég sok mindent, de így sem tűnik másolatnak, ugye? 🙂 Ilyenkor mindenki a saját stílusára formálja a művét.
Ha nincs ihletem, de szeretném, hogy legyen, akkor szívesen nézegetem mások alkotásait, például ebben a Pinterest mappámban össze van gyűjtve már többszáz példa 🙂 Digitális alkotó éppúgy inspirálódhat hagyományos oldalakból mint fordítva. De lehet gyűjtögetni posztereket, art journalt, kollázsokat és bármi mást is, ami tetszik.
Egy kicsit a képről is írok. A hozzávalókat feltüntettem, bár az oldal elég „technikás” ezért nem biztos hogy rájuk lehet ismerni. 🙂
A kiindulópont a templom épülete volt, amelyet felnagyítottam az oldalon és többször lemásoltam. A felső rétegen levágtam a hátteret, tehát a környezetet, pontosabban: rétegmaszk alkalmazásával láthatatlanná tettem ezeket a részeket. Az alatta lévőnek az átlátszatlanságát lejjebb vittem, és később a fedési módok próbálgatásával a háttérbe olvasztottam.
Ezután fogtam egy fotómaszkot Anna Aspnes-től és arra rászabtam a templom belsejének fotóját. És innentől kezdve már nem tudtam követni magam, bizonyára elkezdődött a flow élmény 🙂 Rengeteg réteget halmoztam egymásra és addig rendezgettem, satíroztam amíg össze nem állt az egész. A háttérpapír mintázatában is feltűnnek a falfestmények színei és formái.
A templom gótikus stílusú, és kora középkori, így nem volt kétséges a gót betűtípus használata. Az igen laza kézírás pedig a vendégkönyvek hangulatát idézi meg: „Itt jártunk 2009 július 26-án” 🙂
Először még a kilencvenes évek vége felé jártunk arra, amikor első ízben nyaraltunk az Őrségben. Vendéglátóink meséltek az épületről és a benne látható titokzatos freskókról, amit akkor nem tudtunk megnézni. Sok évvel később, mikor visszatértünk, akkor végre láthattuk belülről is. A templom az 1200-as években épülhetett, vagy még korábban. Építésének ideje nem ismert. A freskókat Aquila János készítette 1377–78-ban. A történelem során több ízben szinte teljesen elpusztult, csak az 1800-as években figyeltek fel rá a műemlékvédők, legutóbb 2003-ban újították fel, ottjártunk előtt néhány évvel. Ha érdekelnek további érdekességek, a wikipédiában olvashatsz róla. Felkeresése előtt pedig érdemes ezt a weboldalra is átkattintani, ha belülről is látni szeretnéd.
Szerző: Thurzó Katalin | dec 4, 2014 | Digitális scrapbook, scrapbook, Scrapbook oldal
Hozzávalók
Captivated Visions: CremeCaramel
Jopke: GoodbyeSummer
Studio Rosey Posey: MomentsEveryday, Top Ten
Sissy Sparrow: In the News
A CEWE blogon hetente vannak kihívások, régebben gyakrabban, mostanában ritkábban sikerül csatlakoznom, de a múlt heti grunge/technikai témát semmiképp nem szerettem volna kihagyni.
Krisssz írt is róla egy szuper, gyakorlati útmutatót.
Készlet „gyártásban” a hátterek kialakítását kedvelem leginkább, egy-egy papír készítésekor minimum 6 réteg kerül „összeolvasztásra” és néha bizony igencsak grunge lesz a végeredmény.
Annyira hatással volt most rám ez a stílus, hogy még a karácsonyi készletembe is beleszivárgott.
A kihíváshoz persze motoros fotót választottam, a képen unokaöcsém, aki 11 éves korában kezdett versenyezni, ezért 11-es a rajtszáma is. A pitbike a crossmotornak egy kisebb méretű típusa, s a terepmotorozás látvány szempontjából is igazán grunge, sár, por bőven kerül mindenkire, tehát egy ilyen témájú oldalnál a lehető leginkább passzoló stílus ez.
A grunge-ról régebben írtam már egy összefoglalót. Olvasd el itt!
Szerző: Thurzó Katalin | márc 19, 2014 | Digitális scrapbook, Digitális scrapbook készletek, scrapbook, Scrapbook oldal, Színek
Hétfőn tea party, ma pedig tortázunk. A fotó a Picjumbo fotómegosztós oldaláról származik, készítője Viktor Hanacek. A Picjumbo-n sok szép üzleti és személyes felhasználásra engedélyezett fotót találsz. Ha scrapbookos vagy és nincs megfelelő saját fotód az ábrázolni kívánt témához, akkor nyugodtan élhetsz ezen oldal kínálta lehetőségekkel.
A fotót eredetileg azért töltöttem le, hogy virtuálisan megkínálhassam vele az engem (virtuális térben) köszöntő ismerőseimet. Nagyon jó, mert nem hízlal egyáltalán, viszont szép és a szépség a lelkünket táplálja. Aznap reggel kaptam az OSCRAPS-tól (nekik is születésnapjuk volt 🙂 ) egy Oscraps collabra beváltható utalványt. A mOve fOrward nevű készletet választottam. A kettő (készlet és fotó)szerintem tökéletesen összeillett, így adta magát az oldal, ma pedig lett belőle egy paletta is.
Színes napokat kívánok Neked!
Szerző: Thurzó Katalin | febr 6, 2014 | Digitális scrapbook, scrapbook, Scrapbook oldal
„A jaipuri maharadzsa összegyűjtötte a város vak embereit. Közéjük vezetett egy elefántot.
– Milyen az elefánt? – kérdezte.
Aki az ormányát tapogatta, így felelt:
– Az elefánt egy vastag tömlőhöz hasonlít.
Aki a lábát tapogatta:
– Az elefánt olyan, mint egy hatalmas oszlop.
Aki a farkát fogta:
– Vékony kis bőrredő az elefánt.
Így tapogatjuk a világot évezredek óta. A kozmoszt, ami nagyobb annál, hogy beleférjen egy ember fejébe vagy egy vallásba, egyetlen filozófiai rendszerbe, ideológiába. Melyik vak mondott igazat? Mindegyik és egyik sem. ”
Egy részlet Popper Péter: Az önmagába térő ösvény c. könyvéből
A heti CEWE kihívás az volt, hogy próbáljunk ki egy tőlünk szokatlan stílust. Általában natúr, visszafogott színeket használok és a tiszta, áttekinthető elrendezéseket kedvelem. Leginkább saját, színes hétköznapjainknak igyekszem emléket állítani legalább egy, de inkább több fotóval az oldalakon.
Ez viszont egy harsány színű, rendetlen kollázs, fotó nélkül és komoly, nem hétköznapi üzenettel.
Már hetek óta motoszkált bennem a fenti idézet, jó volt, nagyon jó ily módon formába önteni. Hálás vagyok ezért a feladatért. 🙂
A scrapbook-ban még nincsenek tankönyvbe foglalható stílusok. Vannak azonban különféle irányzatok, párhuzamba hozhatók más művészeti ágakkal, akár a webdizájn-nal is, de még a lakberendezési stílusokból is meríthetünk. Én magam – általában tiszta és egyszerű minimál stílusban (hangsúlyos fotó, kevés díszítés, szögletes vonalak) készítek oldalakat, de kedvelem a lágyabb, világosabb, légiesebb art journal vonalat is (háttérbe mosott fotók, bélyegzők, festékpacák). Ezt a kettőt ötvözöm vagy váltogatom. Többnyire. Amíg kedvem nem támad egy kis belső felfedező útra.
A pszichológiában mindig érdekelt a tipológia, de hamar rájöttem, hogy tiszta típus nem létezik. Nem lehet és nem is szabad egy emberre ráhúzni valamiféle általános jellemzést. Mindenki egyedi, mindenki más, mint ahogy nincs két egyforma levél a fán, és nincs két egyforma hópehely vagy homokszem sem.
S így mindenkinek saját stílusa van, ami csakis őrá jellemző, amitől felismerhető, még akkor is ha harsogó színek és gazdag minták mögé rejtőzik.
Felhasznált elemek:
Val C Designs: My Star
Yellow Butterfly: Berry and Snow
Sugary Fancy: Fresh Start
Lille Butterfly Wings: Destination Adventure
Captivated Visions: Creme Caramel
Mye De Leon Digital Designs: Dandelion Wishes
Sabee Creative World: Be you
+ saját készletek
Elefánt a The Graphics Fairy-től
Szerző: Thurzó Katalin | jan 27, 2014 | Scrapbook oldal
Hozzávalók:
Anna Aspnes: ArtPlay Palette Floralis Add-OnFreebie, Comfort
Vinnie Pearce: Little Light
Idén szeretnék többet alkotni a magam örömére is. Az elmúlt években a digitális scrapbook nálam egyfajta munkává változott, amit persze imádok, de hiányzik, hogy cél nélkül, csak önmagáért, kikapcsolódásképp alkossak. Persze ez utóbbi nem zárja ki azt sem, hogy a végén egy oldallal gazdagodik a privát hangulatkonzerv gyűjteményem, életem dokumentációja és közben még fejlődöm, tanulok is. Néha muszáj visszatérni az alapokhoz, erősíteni, ápolni azokat, különben összedől minden, amit rájuk építünk.
Jó ürügy erre, hogy időnként csatlakozom CEWE kihívásokhoz, amikor időm engedi és rá is tudok hangolódni a témára. A színekkel kapcsolatos feladatokat különösen kedvelem, ez utóbbi is ilyen volt. A kihívást Hékástól kaptuk, a leírás itt olvasható.
A feladat az volt, hogy a fekete árnyalatain kívül csak egyetlen kiegészítő színt használhatunk.
Ennek eredménye a fenti oldalam.
Megpróbálom leírni hogyan készült, külső és belső folyamatokat egyaránt.
Először is a belső, azaz a lelki háttér, hogy mi zajlik ilyenkor (alkotás során) a felszín alatt. Ami egyébként többnyire nem tudatos, de időnként igyekszem mégis így szemlélni, vagy legalábbis utólag szavakba önteni.
A fotó évekkel ezelőtt készült a Shiraz Hotelben, amelynek a lakberendezési stílusa nagyon megfogott. Marokkói (mediterrán), amely átmenet a hagyományos mediterrán és az egzotikus távol keleti stílus közt. Meleg és mély színek, gazdag orientális mintázatok jellemzik és az Ezeregyéjszaka meséinek hangulatát idézi. Színesben egész más, szerdán mutatom majd egy színinspirációval egybekötve.
Először olyan fekete hátteres, drámai hatású képet szerettem volna, mint amilyen a mintaoldal is, de nekem az túl sötétnek bizonyult. Nem szoktam ilyet, illetve ritkán, mert túl van a komfortzónámon. Ahol biztonságban érzem magam az mindig az arany középút. Nem túl sötét, nem túl világos, nem harsány, de nem is színtelen. A hétköznapi életben is jobban szeretek a háttérben lenni, úgy élni és dolgozni, csendes, nyugodt körülmények közt. Sem a rivaldafényt, sem a sötét erőkkel való harcokat nem nekem találták ki. Ezen képességek hiányát időnként hátrányosnak érzem és persze jó és nagyon építő átlépni a komfortzónát, ami nélkül nincs haladás sem, de most inkább a harmóniát és kényelmet választottam.
A kép közben, túl azon, hogy megörökítettem egy régi szép emléket, ami nagyon jó érzéseket ébreszt (kisfiam akkor volt fél éves, egy gondtalan és boldog időszaka életemnek) készítése során új tartalmat kapott és elgondolkodtam a fent írt dolgokról. Valahogy így működik a scrapbooknak az önismereti, önfejlesztési oldala.
És most nézzük a külső, azaz technikai munkát! Vastagítással kiemeltem a tervezési technika kulcsszavait.
Találtam egy hátteret Anna Aspnes-nél, amelyik nagyon jól kiemelte, szinte folytatta az oszlopok mintázatát, ezt olvasztottam össze egy ugyanabból a mini készletből származó szürke háttérrel a harmadolás, vagy aranymetszés szabályait figyelembe véve, azért hogy egy kis súlyt adjak az oldalnak alulra. Így stabilabbnak, biztonságosabbnak tűnik, mintha az egész csíkos lenne.
A fotó elhelyezése is az előbb említett szempont alapján történt, ezen kívül pedig nem feledkeztem meg arról, hogy a központi témát nem a matematikai, hanem az optikai középpontba kell helyezni. Ez azt jelenti, hogy függőleges irányban soha nem pontosan középre, hanem picit feljebb kell csúsztatni. Ha valóban középen lenne, az volna az érzésünk, mintha túlságosan lent lenne a kép.
Van még egy másik tervezési eszköz, amit vizuális háromszögnek hívnak. Ez jelenthet színeket és elemeket is. Például három gomb van háromszög alakban a kép közelében elhelyezve, az egyik a kép szélén. Ha megnézzük, tekintetünk visszatér a fotóhoz. A bézs szín három helyen látható, az alsó maszkon, az egyik messzebb elhelyezett gombon és magán a fotón is.
Egyébként szeretem blokkban elhelyezni az elemeket. Tehát közvetlenül a fő téma köré csoportosítani minden díszítőelemet. Azt hiszem ez is egyfajta komfortzóna nálam, ha nem rendezett, „kocka” oldalt készítek, hanem az art journal felé tekintgetek, akkor annak rendetlenségét ezzel próbálom ellensúlyozni.
A színek harmóniája azt hiszem itt magától értetődő. Lélektani hatásuk is van. A színek, akár a minták, szimbólumok. A szürke illik mindenhez, ez a kellemes, puha árnyalat biztonságot fejez ki, ám kissé unalmas. A aranyló bézs megtöri ezt az unalmat, ugyanakkor nem kelt drámai hatást, barátságos, gazdagságot és a múlt értékeit kifejező szín.
Az alkalmazott digitális képszerkesztési technika: szelektív színezés rétegmaszk használatával. A kiegészítők pedig eredetileg is ilyen színűek voltak.
S ezek után végül be kell valljam, hogy akár a belső, úgy a külső folyamat sem volt tudatos. Egyszerűen addig helyezgettem, tologattam, méreteztem, színeztem az egyes rétegeket, míg azt nem mondtam rá: „Ez most már egész elfogadhatóan néz ki, éjfél is elmúlt, fogjuk rá, hogy készen van!” 🙂
Ennyi a történet, ami – úgy gondolom – más régi scrapbookosnál is hasonlóképp zajlik.
