Szerző: Thurzó Katalin | márc 2, 2015 | scrapbook

Hozzávalók: Pixabay.com stockfotók, Krisssz: Pasik, Give5, necrosensual-art: Steampunk machine brushes, Valeriana: Stock Gears, Mysticmorning: Hot air ballon, Sissy Sparrow: In the news, Captivated Visions: Cream Caramel, Faith True: Designer hardwares, Emka : Lace, Font: Circus Ornate + Steampunk font
Igen érdekes feladat volt nemrég a CEWE kihívások sorában Kovaxkának köszönhetően. Steampunk oldal készítettünk.
A steampunkról néhány évvel ezelőtt halottam először, pedig már az 1980-as években is jelen volt. Az IBM felmérése szerint tavaly indult hódító útjára. Különféle művészeti ágakra (irodalom, filmművészet, képregények, képzőművészet), a divatra és formatervezésre (lakberendezési és használati tárgyak) hat.
Miről ismerhető meg? Legszembetűnőbb jellegzetessége az a különös kettősség, melyet a múlt és jövő furcsa egyvelege, talán néha groteszk és egyben romantikus találkozása idéz elő.
Filmekben – elsősorban tudományos-fantasztikus műfajban – is találkozhatunk stampunk-kal. Ezek a múltban (leginkább a 19. században) játszódnak, ám mindenféle futurisztikus, elképzelt jövőbeli elemekkel keverednek az akkor ismert technológiából és formavilágból kiindulva. Néhány példa: Vadiúj vadnyugat, A tökéletes trükk, Vissza a jövőbe 3. rész…
A múltbéli elemek elsősorban a viktoriánus korból származnak: cillinder, fűző, csipke, bársony, réz, zsebóra, láncok, inda és virágminták. Mivel a 19. században készültek az első gőzgépek (gőzmozdony), így ez is a korszakhoz köthető: csavarok, dugattyúk, mechanikus szerkezetek formái is megjelennek.
Ezek mind felhasználhatók kiadványszerkesztéshez, poszterekhez, weboldalakhoz és persze scrapbookhoz is. Kiegészíthető minden más, korabeli jellegzetes tárgy formájával: pld léghajó, kerékpár, gőzmozdony, hajó. A textúrák között a bársony, és a rozsdás, kopott fémfelületek illeszkednek leginkább a stílushoz.
Ha felkeltette érdeklődésedet a téma, gyere a facebook oldalra is, a héten lesz még róla szó! 🙂
Színes napokat kívánok!
Szerző: Thurzó Katalin | febr 25, 2015 | Digitális scrapbook, Inspiráció, Scrapbook oldal

Studio Rosey Posey: Hopedoll, Happyvday, Vinnie Pearce: Journey back, Font: Things we said
„Add meg minden napnak az esélyt, hogy életed legszebb napja legyen”
Mark Twain
Ezen a héten zajlik a CEWE 300. kihívása, ami szép kerek szám, és persze a feladat is tetszett, ezért nem hagytam ki.
Első lépésben kiválasztottam ezt a gyönyörű, gazdagon díszített háttérpapírt Studio Rosey Posey-tól, ami már önmagában is egy késznek tekinthető művészi kollázs. A rajta lévő keretbe szántam az írást. A kihívás egyik feltétele ugyanis a szépen formázott idézet volt. A papír stílusához illően egy rajzolt betűtípust választottam, amihez hasonlókat gyakran látok kézzel készített art-journal-okon. Ez a Things we said nevet viseli és ingyenesen letölthető például a Dafont.com-ról.
Használhattam volna előre elkészített írást is, mert begyűjtöttem már jópárat az évek során. A magyar alkotó lányok közt a szépen formált feliratok terén szerintem Eszter a királynő, itt tudod megnézni, sőt letölteni ezeket az elemeket. Én is szívesen használom őket, de most inkább úgy döntöttem legalább ezzel megdolgozom, ha már a papír adottságaiból adódóan a többi résszel szinte nem is volt feladatom.
Az idézet a kedvenceim közül való. Igazi scrapbookos életszemlélet. Ami nem véletlen, hiszen Mark Twain maga is scrapbookos volt. 🙂 Egész életében mindenhová magával vitte azt az üres könyvet, amelybe úti emlékeit, a róla és műveiről szóló újságcikkeket ragasztotta. Számos regénye mellett kiadott egy ilyen könyvet, melynek oldalaira nem került nyomtatás, azaz egy korabeli scrapbook albumot is, többféle formában. Ezekbe aztán mindenki beleírhatta a saját történetét. S ez üzletileg is gyümölcsöző ötletnek bizonyult, mert nagyon nagy igény volt rá már akkor is. 🙂
Ez a fajta üres könyv vagy album az ő ötlete alapján készült. A lapok csíkokban öntapadós anyaggal voltak bevonva, amelyek nedvesség hatására váltak ragasztó hatásúvá, ezért még ragasztó sem kellett a cikkek és egyéb emlékek rögzítéséhez. Ha szeretnél erről többet tudni, a Nyugat-Virginiai egyetem weboldalán van egy képekkel illusztrált cikk a találmányról.
Ma már számtalan módja van saját könyvünk elkészítésének. Kedvünkre művészkedhetünk mindenféle anyagokkal ha a hagyományos scrapbookot választjuk, ha pedig a digitális mellett tesszük le a voksunkat, akkor talán a legegyszerűbb, ha a nyomdára bízzuk a kivitelezést és fotókönyv formájában foglaljuk össze életünk élményeit.
Színes napokat kívánok! 🙂
Szerző: Thurzó Katalin | febr 6, 2015 | Digitális scrapbook, Kezdő online tanfolyam, Kiadványszerkesztés
A héten ezt a magazin-forma kiadványt csiszolgattam. Ez az ajándékom hétvégére.
A scrapbookról és elsősorban a digitális scrapbookról szól kívülről és belülről is megközelítve a témát. Részben korábbi írásaimból, de vannak benne újdonságok is. Mi az a scrapbook, milyen fajtái vannak? Hogyan készül egy digitális scrapbook oldal, mi kell hozzá? Mi zajlik le alkotás közben? Milyen képszerkesztő programokat használhatunk fotók átalakításához, kollázsokhoz? Többek közt ezekre a kérdésekre válaszolok.
A magazin végiglapozható, de az Issue.com weboldalon letöltésére is van lehetőség, ha úgy kényelmesebb.
Színes hétvégét kívánok! 🙂
Szerző: Thurzó Katalin | jan 26, 2015 | Digitális scrapbook, scrapbook, Scrapbook oldal

Hozzávalók: Studio Rosey Posey – 10 reasons, Oscraps: Comfort, Anna Aspnes: Saffron Villas, fotomask, Vinnie Pearce: Pieces of me, Christine Smith: Brighter Days
Betűtípusok: Arsenale White, Argor Biw Scaqh
A szokásos heti CEWE kihívást ezúttal Margó indította, aki Éva oldalát választotta, amit liftelni kellett. Hogy mi is az a lift? Nohát angolul ez többek közt lopást is jelent, de igazából nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy veszünk egy oldalt, amit valaki más készített és néhány ötletet, részletet kiragadva elkészítjük a saját verziónkat. Én lift helyett inspirációnak szeretem hívni. Ahogy a kiírásban is nagyon szépen meg van fogalmazva ennél a konkrét feladatnál:
„Az csak természetes, hogy a Cewe – galériából választottam a liftelendő oldalt !
Nyisd ki a szerkesztőd! Nézz rá ’evadraga’ gyönyörű oldalára! … és kezdj el alkotni …
Engedd, hogy a gondolataid szárnyra kelljenek! Nincsenek szabályok, nincsenek korlátok … engedd be azt a hatást, amit ez az oldal elindít benned … és ez a fontos!!! … nem kell gondolkodni, megtervezni az oldalt, csak alkoss …
Szerintem érdekes lesz gyönyörködni az elkészült alkotásokban. Lesz olyan, amely az elrendezést, lesz olyan, amely egy templomot, egy épületet, egy tájat, lesz olyan, amely ennek az oldalnak a színvilágát, vagy éppen az erről beugrott idézetet, gondolatot, (… és még sok-sok minden más is lehetséges …) fogja elénk tárni.
Ne kötelezően másolandónak tekintsd az oldalt, hanem inspirációnak. Persze, lehet, az is, hogy éppen ennek az oldalnak a „másolása” kívánkozik ki belőled! Akkor alkoss úgy … !!! A lényeg, hogy élvezd az alkotás folyamatát!!”
Az eredeti oldalt itt meg tudod nézni.
A templomos témát és magát az elrendezést, valamint a technikát is átvettem, szóval elég sok mindent, de így sem tűnik másolatnak, ugye? 🙂 Ilyenkor mindenki a saját stílusára formálja a művét.
Ha nincs ihletem, de szeretném, hogy legyen, akkor szívesen nézegetem mások alkotásait, például ebben a Pinterest mappámban össze van gyűjtve már többszáz példa 🙂 Digitális alkotó éppúgy inspirálódhat hagyományos oldalakból mint fordítva. De lehet gyűjtögetni posztereket, art journalt, kollázsokat és bármi mást is, ami tetszik.
Egy kicsit a képről is írok. A hozzávalókat feltüntettem, bár az oldal elég „technikás” ezért nem biztos hogy rájuk lehet ismerni. 🙂
A kiindulópont a templom épülete volt, amelyet felnagyítottam az oldalon és többször lemásoltam. A felső rétegen levágtam a hátteret, tehát a környezetet, pontosabban: rétegmaszk alkalmazásával láthatatlanná tettem ezeket a részeket. Az alatta lévőnek az átlátszatlanságát lejjebb vittem, és később a fedési módok próbálgatásával a háttérbe olvasztottam.
Ezután fogtam egy fotómaszkot Anna Aspnes-től és arra rászabtam a templom belsejének fotóját. És innentől kezdve már nem tudtam követni magam, bizonyára elkezdődött a flow élmény 🙂 Rengeteg réteget halmoztam egymásra és addig rendezgettem, satíroztam amíg össze nem állt az egész. A háttérpapír mintázatában is feltűnnek a falfestmények színei és formái.
A templom gótikus stílusú, és kora középkori, így nem volt kétséges a gót betűtípus használata. Az igen laza kézírás pedig a vendégkönyvek hangulatát idézi meg: „Itt jártunk 2009 július 26-án” 🙂
Először még a kilencvenes évek vége felé jártunk arra, amikor első ízben nyaraltunk az Őrségben. Vendéglátóink meséltek az épületről és a benne látható titokzatos freskókról, amit akkor nem tudtunk megnézni. Sok évvel később, mikor visszatértünk, akkor végre láthattuk belülről is. A templom az 1200-as években épülhetett, vagy még korábban. Építésének ideje nem ismert. A freskókat Aquila János készítette 1377–78-ban. A történelem során több ízben szinte teljesen elpusztult, csak az 1800-as években figyeltek fel rá a műemlékvédők, legutóbb 2003-ban újították fel, ottjártunk előtt néhány évvel. Ha érdekelnek további érdekességek, a wikipédiában olvashatsz róla. Felkeresése előtt pedig érdemes ezt a weboldalra is átkattintani, ha belülről is látni szeretnéd.
Szerző: Thurzó Katalin | jan 21, 2015 | Színek

„Szoktam arról álmodozni, hogy elszököm a hétköznapi életem elől, de az
életem soha nem volt hétköznapi. Egyszerűen csak nem vettem észre,
milyen rendkívüli.”
Ransom Riggs
Nemcsak a Pantone választ színtrendeket minden évre, hanem a Dulux mögött álló Akzo Nobel Global Aesthetic Center is. 2015-ben náluk ez a réz narancsszín. (50YR 36/263)
A Dulux oldalán itt találod a bemutatót, ha szeretnéd jobban megnézni, itt pedig letölthető a Color Futures c. kiadvány magyarul.
Mivel itt elsősorban festékről van szó, hexa kódot hivatalosan nem találtam, így a színmintát az előbb említett kiadványból vettem a fenti képhez.
Ha szeretnél digitálisan kikeverni hasonlót, akkor használd például ezt: #ca8e78.
A színválasztás mögött mindig van valamilyen filozófia, üzenet is. A mostani a hétköznapi csodák felfedezéséről szól.
Falfestékként, matt felületen világos lakásban sok-sok fehér mellett tudnám leginkább elképzelni.
Kiegészítőnek pedig az eredeti fényes világos vörösréz tárgyakat, szatén-selyem díszpárnákat.
Scrapbook oldal vonatkozásban ugyanígy, sok fehér mellett, kisebb felületen a háttér részeként vagy fényes fém kellékek formájában.
Réz textúrák. A képek alatti hivatkozás elvezet az eredeti helyre.

Via: Abby P.

Via: Sean Foreman

Via Texturecrate

Via Webtreats