Szerző: Thurzó Katalin | jan 16, 2013 | Gondolatok
Nem scrapbook és nem kiadványszerkesztés, de mindenképp kreativitással kapcsolatos egy személyes élményem, amit az elmúlt négy napban volt szerencsém megélni Tinánál a Tündérligetben
Karácsonyra jobb agyféltekés rajztanfolyamot kaptam ajándékba.
Tudtam, hogy működik, hiszen nagyon sok ismerősöm és leánykám is részt vett már rajta, viszont magammal kapcsolatosan voltak aggályaim. Mi van ha én vagyok az egyetlen kivétel, akinél nem fog beválni ez a módszer?
Általános iskolában rajzoltam utoljára és akkor sem igazán jól, ennek ellenére szerettem. Később viszont erős gátlás alakult ki bennem és meg voltam róla győződve, hogy óvodás/pálcikaember szinten vagyok, valahogy így rajzolok, miközben azt gondolom, hogy „Á, ez nekem úgysem megy, dehogy töltöm vele az időmet”, és gyorsan túlesek rajta:
A tanfolyam előtti napon és reggelen össze vissza zúztam a kezem, büntettem magam. Megégettem a vasalóval, beütöttem a vasajtóba, lehorzsoltam stb. ami arra figyelmeztetett, hogy először is a bűntudattól meg kell szabadulnom, ami valószínűleg amiatt alakult ki, hogy most bizony négy napig csak magammal fogok foglalkozni. Még el sem kezdődött, már tanultam valami fontosat!
Aztán az első nap rögtön kaptunk egy feladatot: másoljunk le egy portrét. Nekiálltam, azzal a hittel, hogy rajzolni nem tudok, viszont van egy szabad órám, ez sikerült. Meglepve tapasztaltam, hogy mutat némi hasonlóságot az eredeti képpel. Időt kell szánni arra, ha az ember valamit szeretne elérni.
És eljött a következő nap, sok sok gyakorlással, különféle technikákat tanultunk, hogy közben szép lassan átírjuk a rajzolással kapcsolatos belső programunkat.
Nem szabad másokhoz mérnünk önmagunkat sosem. Hisz mindenki más, másban tehetséges, máshonnan indult. Ami önbizalmat ad, az legyen, hogy Te magad mennyit vagy képes fejlődni régi önmagadhoz képest. Tehát csak kezdd el bátran!
Néha nem sikerült valami, ám újrakezdve a vége mégiscsak jó lett előbb-utóbb. Néha még fizikai erőt, koncentrált figyelmet is igényelt a feladat. Ekkor még sokat gondolkodtam, mit miért és hogyan. A nap tanulsága: türelem és tudatosság
A harmadik napon ugyanez a rajz már így nézett ki.
Az igazi jelenvalóság élmény, amit már nagyon vártam, számomra az utolsó, negyedik napon jött el. Ekkor már nem kellett gondolkodnom, repült az idő, csak rajzoltam és rajzoltam, mintha csak álmodtam volna időnként egy-egy pillanatra felébredve, rácsodálkoztam az előttem lévő képre, vajon hogyan és mikor került rá újabb és újabb részlet, mintha nem is én lennék aki megteremti. Ráadásul saját magamat kellett rajzolni, ami nem egyszerű. (Bár ezt a képet kivételesen kedvelem)
Az utolsó tanulságot nehezen tudom megfogalmazni…(ahhoz egy jobb agyféltekés írástanfolyamot is el kellene végeznem)…de valami olyasmi, hogy bármi sikerülhet, még ha meg is vagyunk győződve az ellenkezőjéről.
A következő lépéseket már önállóan tesszük meg, ki-ki a maga életében. Újra kell rajzolnunk azt a bizonyos térképet. És most már tudjuk, hogy képesek vagyunk rá.
Szerző: Thurzó Katalin | jan 7, 2013 | Idézetek, Inspiráció
Ha netán nem lenne még elég, íme néhány tipp… 🙂
Ha idén is szeretnéd megörökíteni az éved eseményeit, kezdődjön az album, vagy fotókönyv a terveiddel. Leírhatod egyszerűen, de még jobb, ha megformázod vagy scrapbook oldalba foglalod:
Kivétel nélkül mindenkinek ajánlatos több vizet inni. Ha egész nap a számítógép előtt üldögélsz, a kép alatti linken található alkalmazás segíthet ebben:
Értékeld az élet apró örömeit!
Múlt héten kaptam egy nagyon jó évkezdő hírlevelet Tündérligetből. Innen idézek: „Az év eleje nagyszerű alkalom egy régi megszokás elhagyására. Ez úgy megy legjobban, ha helyette választasz egy másik, Hozzád jobban illő – egészségesebb, hasznosabb, több örömet adó – szokást!” Például így:
Szeresd jobban önmagadat:
További ötletek:
Legyél idén is kreatív!
Szerző: Thurzó Katalin | szept 13, 2012 | Digitális scrapbook, scrapbook
A Scrapbook.hu Színspirál 6 kihívására készült ez az oldalam.
A fotó még réges régen készült Timiről, még amikor ő volt óvodás.
Felhasználtam Icka wordartját, különféle ecseteket, CU és saját elemeket.
Színispirációs kihívásokon egy adott palettából kell „megfesteni” a képet. Bár nagyon szeretek magam is ilyen palettákat létrehozni és aztán ahhoz igazodni például a készletek szerkesztése során, ám ha mások adják az inspirációt az igazi kaland nekem. Főképp az ilyen merész és feltűnő színharmóniák esetében, mint amilyet Noémi talált ki most nekünk. Ezen a linken a többi oldalt is megnézhetitek. 🙂
Kihívásokon azért érdemes részt venni, mert ilyenkor mindig valami újat próbálhatunk ki, eltérve a szokásos rutintól, belekóstolhatunk mások világába (pld. színhasználat, stílus), új technikákat tanulhatunk vagy elgondolkodhatunk különféle értékeken, fontos kérdésekre találhatunk válaszokat, s mindez gazdagabbá tesz minket nemcsak egy új scrapbook oldallal, ami egyébként nem jött volna létre, hanem lelkiekben is.
Szerző: Thurzó Katalin | aug 29, 2012 | Digitális scrapbook, scrapbook
Lassan 6 éve foglalkozom digitális scrapbook oldalak készítésével. Ez volt az első olyan hobbim, amit nem hagytam abba bizonyos idő után, sőt amelyben még szünetet sem tartottam. Csak annyi időre vontam meg magamtól, amíg nem voltam számítógép közelben, vagy mást kellett csinálnom, de ilyenkor is mindenben megláttam a leendő témákat, színeket, formákat. Rá kellett döbbennem, hogy ez jóval több mint szabadidős elfoglaltság. Azon kívül, hogy örömet okoz számos más érv is szól mellette. Lássuk!
- Nincs rendetlenség az asztalon
- Nem hordják el a gyerekek/kutyák/macskák/hörcsögök a hozzávalókat alkotás közben
- Bármikor félbeszakíthatod, ha kizökkent valami
- Ha elrontod, akkor sincs probléma, mert minden számítógépes programban van olyan parancs, hogy „visszavonás”
- Kezdőként sem kell aggódnod, hogy tönkreteszed a szép papírokat és kiegészítőket, bátran gyakorolhatsz, kísérletezhetsz.
- Minden összetevő újrahasznosítható, ahányszor csak szeretnéd
- Nincs olyan, hogy elfogyott a papírod, gombod, virágod, szalagod, tintád
- Az elemek átméretezhetőek
- Mindent átszínezhetsz
- Nem foglal helyet, csak a számítógéped memóriájában
- Ha kinyomtatod, tárolhatod albumokban, fotókönyvben, akkor is kis helyen elfér, nincs gond a tárolással
- Annyi másolatot készíthetsz róluk néhány gombnyomással, ahányat csak akarsz és nem kell tartanod tőle, hogy tönkremegy
- Ha már megtanultad a technikát: nagyon gyorsan el tudsz készíteni egy oldalt
- Sok millió készletből válogathatsz
- Pénztárca kímélő alapanyagok, jó minőség akár ingyen is
- Különleges technikákat alkalmazhatsz, amit papír alapú scrapbooknál nehéz vagy lehetetlen lenne
- Gyorsan, néhány kattintással, meg tudod mutatni másoknak az alkotásodat, azáltal hogy elküldöd e-mailben vagy feltöltöd egy internetes galériába
- A fotókat korrigálhatod: élességet, színegyensúlyt javíthatsz, portrékat retusálhatsz
- Átszínezheted, különleges effektekkel láthatod el a fényképeket felhasználás előtt és közben
- Életre szóló, szép, személyes ajándékokat készíthetsz segítségével. Különböző formákban hívhatod életre digiscrap oldalaidat: fotókönyv, fotófüzet, poszter, vászonkép, kirakós, lakberendezési tárgyak stb
- A hagyományos scrapbook oldalaidat sokkal egyedibbé, izgalmasabbá, tökéletesebbé teheted
Szerző: Thurzó Katalin | jan 30, 2012 | Digitális scrapbook, Gondolatok, scrapbook
Egy scrapbook oldal összeállításának lépései:
- Fotó/fotók kiválogatása
- Készlet/készletek kiválasztása
- Az egyes elemek elrendezése az oldalon
- Címfelirat készítése
- Szövegírás
- Csiszolás (pld fotók javítása, átalakítása, dimenzió hozzáadása rétegstílusokkal, szöveg ellenőrzése, javítása, az egyes elemek elhelyezésének pontosítása)
Egy scrapbook oldal összeállításához szükséges idő:
Fotó választás. Ideje függ a fényképek számától, természetesen 1 darab képet hamarabb kiválasztasz és később az oldal is gyorsabban összeállítható vele. De függ attól is, hogy milyen minőségűek a fotóid és attól, hogy milyen rendszerben tárolod őket a számítógépen. Kb 5-15 perc
Készlet választás: A fotóválasztáshoz hasonlóan, ha több készletből válogatsz elemeket az sok idő, ha csak egyet használsz az logikusan kevesebb. Kb 5-15 perc. (Ha Te vagy a dizájner is akkor egy készlet elkészítése 6-24 óra ihlettől, gyakorlattól és attól függően hogy az alapanyagot is magad teremted meg vagy már megvan 🙂 )
Elrendezés: Alapesetben ez a legidőigényesebb része a munkának. Függ a fotók, papírok és díszítő elemek számától, az elrendezés stílusától, gyakorlattól, lelkiállapottól valamint attól hogy a saját stílusodat követed-e vagy valami mást, amivel nem tudsz azonosulni. Akár órákba is telhet.
Címfelirat: Ez is sokmindentől függ. Pld attól hányféle betütípust használsz, van e már kész ötleted arra, mi legyen a cím. 5-15 perc.
Szövegírás: Függ a betűtípustól, hosszúságtól és attól, hogy mennyire jól megy az írás. Ez a rész viszont akár el is hagyható, kivéve a történetmesélős típusoknál 🙂 5-15 perc
Csiszolás: Függ a rétegek, fotók számától, a fotók minőségétől, a készlettől, szöveg hosszától és attól, hogy mennyire „technikás” az oldalunk.
Nekem a minimum idő fél óra volt (stopperrel és összpontosítással egy Cewe kihívás keretében) a maximum 4 óra (nem számítva a készlet megalkotását, ami ugye 6-24 óra).
Fél órás oldal:
4 órás oldal:
Az első oldal elrendezése szabályos, klasszikus. Egyetlen fotóból és kevés elemből áll. Minimális „technika” van benne (pld árnyékok).
A második szabadabb, összetettebb. Sokkal több elemből és 5 db fotóból áll, bár a trükkök miatt csak háromnak látszik, a fotók elég gyenge minőségűek eredetileg, ami rengeteg javítást igényelt. A címfelirat betütípusában nem volt hosszú ékezetes, amit szintén meg kellett oldani, de kiválasztása is hosszú időbe telt, míg a témához tökéletesen passzolót megtaláltam.
A második oldal érdekesebb, kifejezőbb, ha megosztom egy scrapbook közösségben, bizonyára többen meg is néznék, ugyanakkor információból nem tartalmaz lényegesen többet mint az első. A utókor számára pedig mindkettő egyformán értékes.
A „művész” és „tanuló” énem csak a másodikat tudja elfogadni és bele sem kezd semmibe, ha nem az övé az egész délután/este. A „minimalista énem” viszont bátran belevág, még ha csak fél órája van szabadon akkor is.
Az első feladatom tehát az egyszerűsítésben: kompromisszumot létrehozni a különböző scrapbookos szerepeim/igényeim közt. Mivel nincs elég időm (tudásom/tehetségem), így el kell fogadnom, hogy nem lehetek tökéletes. Nem sajnálkozom hogy nincs elég időm, mert ez azt jelenti, hogy van más feladatom is(munkám, családom stb.) A dédunokáim pedig nem azt fogják nézni, mennyire dizájnos, ötletes, saját stílusú az oldal, hanem a fotókat és a történeteket, hogy kivel mi történt, milyen volt az élet a 21. század kezdetén…Tehát mindenképp ÉRTÉKES az amit létrehozok.
Remélem, hogy Te is megtalálod a békédet „scrapénjeid” közt!
