Gyorslap freebie régi fotókhoz
A héten készített régi fotós oldalból készítettem egy gyorslapot.
Hasonló stílusú quickpage-eket találsz még itt és itt!
Színes hosszúhétvégét kívánok! 🙂
A héten készített régi fotós oldalból készítettem egy gyorslapot.
Hasonló stílusú quickpage-eket találsz még itt és itt!
Színes hosszúhétvégét kívánok! 🙂
A heti CEWE kihíváson egy régi, beszkennelt fotó oldalba foglalása volt a feladat, ami – talán nem meglepő – nagyon kedves téma számomra, már csak ezért sem hagyhattam ki. Rengeteget írtam már ezzel kapcsolatban, sőt egy önálló tudásanyagot is készítettem, mely a Régi Idők online digitális scrapbook tanfolyam nevet viseli.
Mára pedig régi fotók és egyéb emléktárgyak digitalizálásához hoztam tippeket.
Érdekes módon pont a legrégebbi fotók maradtak meg a legjobb állapotban, azok, amelyek az 1900-as évek elején készültek vagy a századforduló környékén. Az akkori anyagok és technikák valóban kiváló minőségűek voltak, amelyek ezt a tartósságot eredményezik. Nem vagyok biztos benne, hogy a manapság kinyomtatott fotók megérik majd a száz éves kort. Valószínűleg nem. De ezek a régi – és pótolhatatlan – kincsek, fotók, újságkivágások, képeslapok sem tartanak az örökkévalóságig. Ezért is érdemes a digitalizálásra időt szánni.
A fentebb megörökített fotót bő tíz éve kaptuk kölcsön, s akkor egy egyszerűbb irodai szkennerrel, 72 dpi felbontással lett digitalizálva – tehát nem olyan szakszerűen mint, ahogyan ma tudnám, de így is sokkal jobb, mintha egyáltalán nem tettünk volna vele semmit. A scrapbook oldalon is látható, hogy képszerkesztő programmal komoly minőségjavulást tudunk elérni egy ilyen elavult technikával digitalizált fotónál is.
A digitalizálás legegyszerűbb módja a szkennelés, eszköze a lapolvasó, más néven szkenner. Otthoni célra legjobb valamilyen középkategóriás, A4-es, síkágyas szkennert választani. Ezeknél a tárgytartó üvegre kell tenni a digitalizálni kívánt tárgyat, s az üveg alatt elhaladó olvasó egység végzi el a műveletet. Természetesen lehet fényképezőgéppel is fotózni, ez esetben a megfelelő fényviszonyok és beállítások elengedhetetlenek a jó minőséghez. Mindkét esetben szükség lehet némi utómunkára, de ezt bármikor elvégezhetjük.
A digitalizálás másik nagy előnye a régi fotók és tárgyak esetében, hogy ezáltal az esetleges hibák (porszem, karc, gyűrődés, szakadás, megfakult színek) is korrigálhatók képszerkesztő program segítségével. A digitális fotókat feltölthetjük az internetre, elküldhetjük rokonainknak e-mailben és tetszőleges mennyiségben ki is nyomtathatjuk. Készíthetünk fotókönyvet, faliképet, a kinyomtatott családi képekből hagyományos scrapbook albumot, tablót, lakberendezési tárgyakat. A digitalizált képek tárolhatók a számítógép winchesterén, de lehetőség szerint dvd-n, pendrive-on, sőt az interneten is (valamilyen megbízható tárhelyen) jó ha vannak másolatok.
Remélem, hogy sikerült hasznos tanácsokat adnom, hogy Te is felkészülten digitalizálhasd régi emlékeidet 🙂
Színes napot kívánok!
Mixed media – olyan vizuális művészeti alkotás, mely során több anyagot használnak fel. Ezek az anyagok keverednek, rétegeket alkotnak. Elkészítés során időt kell szánni az egyes rétegek (ragasztó, festék) száradására.
A 20. században fejlődött ki ez a technika, amely egyúttal a szobrászat és festészet közti éles határvonalat is elmosta. Ma már hobbiművészek körében is igen népszerű, sőt gyerekekkel való kreatív alkotásnál is alkalmazhatjuk.

Rengeteg fajta anyag közül válogathatunk az alkotás során. Az alap mindig egy erősebb tartású hordozó (vászon, papír, fa, könyv stb.), amelyre kerülhet bármilyen festék, tinta, sturktúrpaszta, füsfólia, újságpapír, tortapapír, csomagolóanyagok, fotó, képkivágás magazinból, sőt olyan – talán első hallásra meglepő – anyagok, mint a sebkötözéshez használt géz vagy különféle csavarok, apró fémtárgyak, gyöngyök, szegecsek stb.
Mixed media alkotások akár háromdimenziósak is lehetnek, tehát a scrapbook oldalak, kollázsok, ATC kártyák, képeslapok mellett szobrokról pld. könyvszobrokról (altered book) is beszélhetünk.
Az alábbi videócsatornákon keresztül bepillanthatunk a készítés folyamatába is. Néhány a legnépszerűbb nevek közül: Gabrielle Pollaco, Rach, Vicky Papaioannou, Christy Tomlinson, Donna Downey Studios Artist Gang, vagy Finnabair .
Digitális scrapbook esetén, mivel valódi anyagokat nem, csak digitális kellékeket használunk, akkor van szó mixed-media stílusról, ha a látvány hagyományos, kézzel készített mixed media scrapbook oldalakra valósághűen emlékeztet.
Összetevők, amelyekkel ez a valósághű hatás elérhető:
Ilyen stílusú háttereket, elemeket találsz például Vinnie Pearce, Anna Aspnes, Captivated Visions, Maya de Groot készletei közt.
Néhány digitális oldal a sajátjaim közül ehhez a stílushoz:
A tanfolyam végén fotófeliratokat, formázott idézeteket és egy dátum körbélyegzőt készítünk.
A feliratos fotók manapság nagyon népszerűek, informatívak. Rengeteg stílusban találkozhatunk ilyenekkel. Ezt az egyszerűt kétféleképp is elkészítjük:
Szeretsz idézeteket kitenni a facebookra? Kerüld a giccses tucatképeket, alakítsd ki saját stílusodat! Az alábbi képen a fotózásról van szó, arról, hogy a fotográfus fénnyel rajzol. A témát a bokeh háttér is hangsúlyozza. Az idézetet egy remek GIMP effekttel tudtam úgy kiemelni, hogy a háttér világos felületei előtt is olvashatók maradjanak a szövegrészek.
Scrapbook oldalakon érdemes feltüntetni a dátumot is. Sokkal érdekesebb és egyben dekorációs elemként is szolgál, ha körbélyegzőt készítünk ehhez. Némi számolgatásra és mérésre lesz szükség, de megéri.
A tegnapi listát kiegészítem most továbbiakkal. Ezeket szintén részletesen tárgyaljuk majd az új online digitális scrapbook tanfolyamon.
Régi kedvencem a matrica-felirat. Ezt a hatást leginkább címfeliratoknál alkalmazzuk. Játékos, vidám témákhoz és stílushoz illik leginkább. Lehet úgy is hogy az egyes betűk egymástól elkülönítve jelennek meg, de lehet egybefüggően is kialakítani. Először készítsük el a feliratot, majd adjunk hozzá fehér körvonalat, végül árnyékot.
A címfeliratot a fotóból is kivághatjuk. Nemcsak a szabályosan (téglalapra) vágott fotó mellett, hanem helyette is alkalmazható. Ha hosszabb szöveget kell megformázni, ahhoz egyféle betűtípust használjunk. Az igazítás történhet jobbra, balra, középre vagy sorkiegyenlítéssel (mint fent) attól függően, hogy a többi oldalelem hol helyezkedik el.
Ez az oldal a kakukktojás, ugyanis nem használtam fontkészletet. Az írás a saját papírra vetett és lefotózott kézírásom. Igen, ez is hozzánk tartozik, része a személyiségünknek, miért ne őrizhetnénk meg digitális scrapbook oldalon, nem baj ha csúnya 🙂 Amúgy pedig nagyon laza és spontán tud lenni egy így készített oldal. A tanfolyamon ezt is megmutatom, nem kell hozzá szkenner, elég egy mobiltelefon, a GIMP megoldja a többit.
Megmutatom egy régebbi oldalamat, amit nagyon szeretek, az is így készült. Először összeállítottam a képet digitálisan, utána írtam a feliratokat papírra, amit aztán beleszerkesztettem a félkész oldalba:
A tanfolyamra itt tudsz jelentkezni! Kattints ide!