Szerző: Thurzó Katalin | júl 14, 2010 | Digitális scrapbook, Hagyományos scrapbook, Hibrid scrapbook, Kiadványszerkesztés, scrapbook, Scrapbook oldal, webdizájn
Az aranymetszés egy arányokra vonatkozó szabály, melyet gyakorta használnak a művészetekben (még a zenében is) építészetben, tipográfiában, kiadványszerkesztésben. Mivel a scrapbook leginkább a kiadványszerkesztéssel, más változatai a kollázskészítéssel mutatnak erőteljes rokonságot, érdemes megismerni ezt a fogalmat annak érdekében, hogy még jobb hatást tudjunk elérni oldalaink megalkotása során.
Az aranymetszés vagy aranymetszet szerint esztétikailag legvonzóbb az olyan arány, amelyben a kis rész úgy aránylik a nagyobbhoz, mint a nagyobb rész az egészhez.
Számokban kifejezve a Fibonacci számsor közelíti ezt meg. Ennél a számsornál az első tag a 0, a második az 1 az utána következő pedig mindig az előző kettő összege, tehát 0,1,2,3,5,8,13,21 stb. A számsorból pedig a 3, 5, 8 számokat ragadjuk ki.
Nézzük meg ezt egy egyszerű és nem túl számolásigényes példában, készítsünk egy címsort kétféle betűmérettel és vastagsággal.
Az arany szót Arial Black betűtípusból 50 pontosra, a metszet szót pedig Arial regular betűtípusból 30 pontosra vettem, a kettő együtt pedig 80 pontot tesz ki. Tehát a három szám 3-5-8 így szerepel benne. Tapasztalhatjuk, hogy valóban szemnek kellemes a hatása. Persze nem fontos ennyire pontosan számolni, a címfeliratoknál, wordartoknál az a lényeg hogy jól látható legyen a különbség. A példában azért tér el a betűk vastagsága is. Erre majd egy másik bejegyzésben vissza szeretnék térni, mert a téma megér egy újabb misét.
Az aranymetszetet használhatjuk a fotó elhelyezésére is az oldalunkon, ugyanis legtöbbször a fényképen van a fókusz.
Kissé időigényes módszer az oldal és kép felosztása segédvonalak segítségével. Tegyük ezt úgy, hogy mindig megfelezzük az oldalt függőlegesen és vízszintesen is, mindaddig, míg nyolc-nyolc egységet nem kapunk a négyzet (fotó illetve oldal alap) minden oldalán. Függőleges és vízszintes irányba is húzzunk vonalakat a következő beosztás szerint 3-2-3 egység. E vonalak találkozási pontjai az aranymetszeti pontok. Ha ugyanezeket a pontokat megkeressük a fotónál is és úgy helyezzük az oldalra, hogy a pontok fedik egymást akkor az elhelyezésben betartottuk az aranymetszeti arányt. A vonalakat aranymetszeti vonalaknak hívjuk, ezeket is lehet használni az elhelyezéshez.
Ha tovább szeretnénk nehezíteni a dolgunkat, akkor a méretek arányában is igazodhatunk még ehhez. Egy 30*30 cm-es oldal esetében például annak területe 900 cm2, ha ezt elosztom nyolc felé, akkor 112,5 cm2 jön ki egy egységnek, öttel szorozva, kerekítve 562-t kapunk, ez kb egy 25*23 cm-es téglalap területe (nagyon kerekítve). Ha ezt a téglalapot elhelyezzük az oldalon láthatjuk hogy körülbelül hogy néz ki a kisebb és nagyobb rész aránya. Alkothatunk úgy, hogy erre az öt egységnyi területre kerülnek a fotók, díszek, írások, a maradék, három egységnyi terület pedig üresen marad.
Most, ahogy elnézem ezt a fenti ábrát, egészen jó kis sokképes sablon lehetne belőle további aranymetszeti vonalak meghatározásával 🙂
Persze egyáltalán nem fontos pontosan követni ezeket a szabályokat, az alkotás legyen mindig szabad és örömteli tevékenység, másrészt pedig azért mert főleg a területszámításnál borzasztóan bonyolult lenne pontosan számolni, mert például a szövegek közti terület is üres résznek számít! Legtöbbször elég ha a már kialakult szépérzékünkre hagyatkozunk. Vagy (és ezt kezdőknek mindenképpen ajánlom) nézegessük kedvenc dizájnereink profi oldalait és próbáljuk meg alkalmazni az elrendezés és méretarány ötleteiket saját munkáinkon is.
Az aranymetszésnek van egy másik értelme is, ami a könyvkötészethez, nyomdaiparhoz kapcsolódik. A könyv vágott részeit, azaz a lapok szélét ott ahol nincs kötés, nem hagyják fehéren, hanem annak érdekében, hogy ne piszkolódjon, arany színű fóliával, un. aranyfüsttel vonják be. A felületet több lépésben hibátlanul simára csiszolják, lemossák, fenyőgyanta-alkohol keverékkel lekezelik, majd arany fóliával bevonják. Gyönyörű és igen értékes kiadványok születnek így.
Szerző: Thurzó Katalin | jún 25, 2010 | A honlapról, CU készletek, Digitális scrapbook, Digitális scrapbook készletek, freebie, scrapbook, Scrapbook gyerekekkel, template
Erre a hétvégére egy CU (kereskedelmi használatra engedélyezett) készletet szántam. Virágok, levelek, ág és madár. PNG formátumú sablonként használható bármiféle scrapbook készlethez.
Kapható a Scrap it Sassy webáruházában!
Egy freebie-template az egyik történetmesélős oldalamból:
Itt letöltheted!
Free template download here!
Figyelem!
A freebie letöltések rendszerét a közeljövőben meg fogom változtatni.
Bár nekem is jó érzés volt látni a többszázas, olykor négyszámjegyű letöltésszámokat, a régi készleteim minősége legtöbbször elmarad azoktól, amelyeket az utóbbi hónapokban készítettem. Ezért úgy döntöttem, hogy ezentúl a készletek korlátozott ideig, két héten keresztül lesznek csak ingyenesen letölthetők. Most pár napig még szabadon böngészhetsz köztük, használd ki a lehetőséget! 🙂
Ami viszont mindig ingyenes marad , egy teljes nyári készletem a Scrapbook Flair-en!
Az elemek egyesével letölthetők, regisztráció és bejelentkezés szükséges az oldalon.
A template csak Scrapbook Flair programmal használható, de a többi elemet más programokkal is kipróbálhatod. A Scrapbook Flair-t pedig ajánlom mindenkinek, aki még nem scrapbookozik, de szeretne belekóstolni. Ez egy rendkívül egyszerűen használható program, remek szórakozás és sikerélmény akár kisebb gyerekeknek is. Oldalamon találsz hozzá segítséget. Emailcím és név megadása után kapott jelszóval tudsz belépni ezekre a helyekre. Kattints ide!
Szerző: Thurzó Katalin | jún 16, 2010 | Digitális scrapbook, Gimp leckék, kezdőknek, scrapbook
Elérkeztünk a legszebb részhez, amikor befejezzük a szalagunkat, habár szerintem az első lecke alapján akár ki is lehetett találni a technikát.
1. Nyissuk meg a tegnap elkészített árnyékolt szalagot
2. Válasszunk ki egy plasztikus hatású betűtípust, pld Plastique, és a szalag színétől eltérő, világos színt (fehéret). Növeljük meg a betűméretet kb. 16 pontra vagy 67 pixelre.
3. Az áthelyezési eszközzel helyezzük a szalag közepére
Láthatjuk, hogy a betű jellegéből adódóan már most domború hatása van, de ezt a hatást teljes mértékben élethűvé tehetjük a következő trükkel:
4. Készítsünk egy rétegmásolatot a szövegről.
Az alsó rétegen alkalmazzunk gauss elmosást, melynek értéke kb. 4 pixel legyen.
5. A rétegek párbeszédablakban válasszuk ki az a szövegréteget, ahol nem alkalmaztuk az elmosást.
A menüből válasszuk ki a Szűrők/Leképezés/Buckaleképzés menüpontot. A megjelenő ablakban az elmosott szöveg rétegét jelöljük ki és a preview bekapcsolása mellett kísérletezzük ki a három felső csúszkán, hogy melyik érték a felel meg legjobban a célunknak. Ha tetszik, fogadjuk el.
6. Íme a végeredmény:
Ha tetszett, akkor ezzel az eljárással bármilyen felirattal készíthetsz címkéket, amelyeket felhasználhatsz scrapbook oldalaidon.
Szerző: Thurzó Katalin | jún 15, 2010 | Digitális scrapbook, Gimp leckék, kezdőknek, scrapbook
A mai leckében árnyékot adunk a tegnap létrehozott szalagra.
Árnyékot többféle módszerrel hozzáadhatunk. S bár nem tudunk olyan könnyen és finoman módosítgatni rajta, mint a Photoshop-pal, mégis, ha sikerült kitapasztalni a számunkra megfelelőt, tökéletesen szép eredményt lehet elérni.
1. Legegyszerűbb a következő árnyékolás:
Szűrők/Fény és árnyék/vetett árnyék.
Az árnyék ne legyen túl nagy, különben lebegős hatást kapunk. Matricánk esetében az X és Y eltolás ideális mérete 3 pixel, az elmosás sugarát megnöveltem 15-re. Az árnyék színe sokkal inkább függ a háttértől, mint attól az objektumtól, amelyhez tartozik. Mivel az enyém fehér, ezért a fekete túl erőteljes lenne, ezért egy szép sötétszürke árnyalatot választottam. Az átlátszósággal tovább lehet kísérletezni.
Az árnyék, új, külön rétegen jelenik meg, ami további módosításokra ad lehetőséget, áthelyezhetjük, átméretezhetjük vagy gauss elmosással tovább halványíthatjuk a széleket.
2. Íme az eredmény:
Holnap tesszük fel a koronát! Várlak ugyanekkor ugyanitt! 🙂
Szerző: Thurzó Katalin | jún 14, 2010 | Digitális scrapbook, Gimp leckék, kezdőknek, scrapbook
Ezen a héten megkísérlem a Gimp segítségével elkészíteni ugyanazt a szalagot, amit előző alkalommal a Photoshop-pal.
Ezúttal is három napra felosztva – kisebb részletekben – hogy követhető legyen.
1. Hozzunk létre egy új képet 1000*1000 pixeles, 300 ppi méretben
2. Egy új, átlátszó rétegen rajzoljunk egy téglalapot, amelyet töltsünk ki egy sötétebb színnel. A példában a blogom színei közül a kéket választottam.
3. Készítsünk egy másolatot erről az új rétegről, amelyen a téglalap van. Az alsó téglalapon alkalmazzunk gauss elmosás. Szűrők/elmosás/gauss elmosás. (kb 10-es értékkel)
4. Alkalmazzunk buckaleképzést úgy hogy a rétegek párbeszédablakon a felső téglalapot (ami nincs elmosva) válasszuk ki. A menüből a Szűrők/Leképezés/Buckaleképzés menüpontra kattintsunk. Itt válasszuk ki azt a réteget, amelyiken az elmosást alkalmaztuk. A preview legyen bekapcsolva és figyeljük, miközben a csúszkát változtatjuk: az irányszög, a megemelés és a mélység értékeivel tudunk kísérletezni. Ha tetszik az eredmény, fogadjuk el.
5. Töröljük ki az elmosott réteget, erre már nincs szükségünk.
6. Mentsük el xcf formátumban, mely megtartja a rétegeket.
Mi is az a buckaleképzés?
A buckaleképzés – angolul bump map – használatával a képünket domború hatásúvá tehetjük. Ehhez a képünkön kívül szükség van egy másik képre is, amely eltér az előzőtől. Ez a második kép a leképezési térkép (azaz bump map). Ez alapján történik az eredeti kép módosítása. A mélyebben lévő részek sötétebbnek, a magasabbak világosabbnak fognak látszani. Ahol tehát a leképezési kép sötét, ott az eredeti képünk is sötétebbnek fog látszódni, ezáltal optikailag úgy hat, mintha mélyebben lenne.
Holnap árnyékot fogunk hozzáadni!
