Fényképes ajándékaim karácsonyra 1. rész

A mai napon Vízkereszttel véget ért a karácsonyi ünnepkör.

Visszatekintésképp megmutatom milyen karácsonyi ajándékokkal készültem én.

Említettem már biztosan, hogy mióta megismerkedtem a scrapbookozással azóta az ajándékozásnak új dimenziója nyílt meg számomra. Azelőtt elképzelhetetlen volt, hogy saját készítésű meglepetéssel jöjjek elő, hisz sem kézügyességem, sem kreativitásom nincs hozzá. Közben rájöttem, hogy mindez csupán elhatározás és lelkesedés kérdése. Ez pedig mindenkire érvényes. Ha igazán szeretne valamit az ember, akkor arra képes is lesz. Abban nem vagyunk egyformák, hogy mennyi időre van szükségünk a technikák elsajátítására.

Eleinte  digitálisan próbálkoztam, később merészkedtem csak a kézművesség közelébe. Persze nálam ott is nagy szerepet kap a számítógép, a tervezéshez elengedhetetlen számomra.

Lelkesedésen és számítógépen még néhány jó alapanyagra is szükség van egy ilyen személyes ajándék elkészítésére. Örömmel látom, hogy ezen a területen is végre egyre több magyar termékkel is gazdagodik a paletta.

Szüleimnek egy karácsonyi minialbumot készítettem, régebbi karácsonyi fotókkal és arról szól hogy mit szeretünk a karácsony estékben, amit mindig náluk töltünk.

Erre a célra már rég kiszemeltem ezt a natúr Yabo albumot, amit azóta már többféle színben is lehet kapni. Lapjait fehér akrilfestékkel festettem át, majd megvártam hogy megszáradjon egy nagy kiterített újságpapíron. Mondják hogy a véletlenek hozzák a legjobb eredményt, ez most bejött, mert az újságpapír itt-ott ráragadt a festékes kartonra. Először azt hittem elrontottam, de rájöttem, hogy így sokkal jobb, a digi papírjaimon is mindig van egy kis koszolás és az újságpapírlenyomatokat is kedvelem. (Ha eleve így akarom, akkor biztosan nem sikerül 🙂 ) Száradást követően pasztellkrétával (narancs, sárga, barna) színeztem. Ezt vattapamaccsal vagy puszta kézzel is meg lehet tenni. Én hajlakkal szoktam rögzíteni a pasztellkrétát, ami eléggé porolna különben, profik számára erre a célra is létezik speciális fixáló spray.

Aztán feldíszítettem a borítóját:

Az arany karácsonyfa egy régi Rayheres csomagból van, a fenyőágat Scrapbook klubban vágtam magamnak szintén nagyon régen, kedvencem a „Karácsony Este” chipboard felirat viszont vadiúj és szintén magyar, Mörjikétől azaz Bíró Ágitól. Az ő műve szerepel közvetve egy más típusú karácsonyi ajándékon is.

A szappanokat Gizustól rendeltem,  Ági készíti a szappanokhoz a nyomdákat.

Visszatérve a kaptafához, vagyis a scrapbookhoz… Az albumot összefűztem a hozzá való karikákkal:

Az oldalakra pedig felragasztottam a fotókat és kinyomtatott, kivágott szócímkéket:

Ennyi volt mára, folytatás következik hamarosan 🙂

 

Minialbum 60. születésnapra


Apukám születésnapjára készítettem ezt a minialbumot, mely 60 év emlékezetes pillanatairól szól.

Felhasznált anyagok:

Legelőször a dobozt dekoráltam. Nem akartam túl díszesre és színesre, no meg nincsenek is igazán férfias kiegészítőim, így  minimálra vettem a stílust. A betűket pasztellkrétával színeztem be, amit hajlakkal szoktam rögzíteni. Azért szeretem a pasztellkrétát, mert nagyon könnyen lehet keverni vele a színeket, így egy kis kísérletezés után általában sikerül megtalálnom a tökéletes árnyalatot. Továbbá a sok maszatolás után mindig kap egy érdes, bőrre emlékeztető struktúrát.

Az eredeti fotókat beszkenneltem és úgy átszerkesztettem, hogy egy 9*13 cm-es szabvány fotópapíron 11*8 cm helyet foglaljanak el és mind egyforma legyen. A fotók színét az albumpapír színéhez állítottam be. Ezt persze nem csak úgy találomra, hanem mintát vettem a papír képéről.

Az albumhoz a papírokat méretre vágtam (12*12 cm). Így maradt volna egy keskeny fehér keret ragasztás után. Mivel úgy gondoltam ehhez a papírhoz és fotókhoz nem illett volna a tiszta fehér keret, kissé összekoszoltam, bekentem distress tintával.

Miután megérkeztek a fotók, azokat is kivágtam és felragasztgattam a méretre vágott papírokra. A díszítést, az idézeteket (amelyet szintén képszerkesztő programmal készítettem) ekkor tettem rájuk.

Utolsó lépésként pedig az albumba rögzítettem a lapokat.

Átadás után:

 

Ajándék születésnapra

Még augusztus végén készítettem Anyukám születésnapjára egy minialbumot.

Hibrid könyvecském van már egy pár, ez az első, amit teljes mértékben hagyományos technikára épül…Illetve majdnem, mert a fotók elrendezését, méretezését előzőleg számítógéppel terveztem, ezután küldtem csak el előhívatni.
A helyi művészellátóban vásároltam néhány ív fehér fotókartont és nagyon megörültem, mikor felfedeztem, hogy strukturált a felülete. Akárcsak a scrapbookos kartonoké. Ebből készült az album belíve. Először szabályos 16*16 cm-es négyzeteket vágtam belőlük és egyesével összeállítottam az oldalakat. Papírokat, csipkéket, gombokat, betűmatricákat, virágokat használtam a fotók mellé, a feliratokat pedig nyomtattam. Az album kronológikus sorrendben halad kezdetektől napjainkig, témája pedig az eddigi „életszerepek” kisbabakortól a nagymamaságig 🙂

Hajtogattam egy hosszú harmonikát, ami olyan magas volt mint a lapok hossza. Ezekbe ragasztottam az egyes oldalakat,  az egymásnak háttal eső lapokat szintén egymáshoz rögzítettem. A végére üres oldalak kerültek és ezzel rögzítettem végül a borítóhoz.

A borító készült legutoljára, így pontosan meg tudtam mérni, hogy milyen szélesnek kell lennie. Alapja hullámkarton,  ismét egy dobozt hasznosítottam újra. Ezt borítottam be azzal a fehér fotókartonnal, amiből a belső lapok is készültek. Régi maradék BG papír, Prima virág és levél, csipke került rá dekoráció gyanánt. És a chipboard betű, amit ezúttal is villámgyorsan színeztem ilyenre pasztellkrétával. Több színnel satíroztam, aztán összedolgoztam  kézzel (ha nem sietek fültisztító pálcikát szoktam erre a célra használni), hajlakkal rögzítettem. Száradás után szalvétaragasztót is kentem rá vékonyan, erre szórtam némi csillámport.

Egy kis diavetítés a tartalomról:

[slideshow id=14]

Karácsonyi ajándékok

Idén is mindenki kapott tőlem fényképes ajándékokat.

Tavaly a szülők (férjemé és az enyéim is) olyan fotókönyvet kaptak, amelyben a család történetét írtuk le: családfával, tele régi fotókkal, életük általunk ismert legfontosabb eseményeivel. Hónapokig készültem rá, az ide szánt képek csakis ezekben a könyvekben szerepeltek.

Az egyiket végig is  lehet lapozgatni a CEWE galériájában.

Ezt az ajándékot nehéz lett volna felülmúlni, idén kicsit lazábbra vettem és az év közben készült oldalaimat hívattam elő, ezeket rendeztem 15*15 cm-es albumoldalakra. Előzőleg vásároltam AC minialbumokat a Scrapbook.hu webáruházban, s bár eredetileg más tervem volt velük, most nagyon jó szolgálatot tettek.

A fotóimat egyébként mindig online rendelem meg a FotoMarket-nél, nekem bevált,  gyorsak és tökéletes a minőség.
Ezúttal 30*45 cm-es óriásképeket hívattam elő. Ezekre rendeztem el 15*15 cm-esre méretezett oldalakat, mindegyikre 6 db fért el, így jött ki a leggazdaságosabban. Aztán szétvágtam őket és belerakosgattam az albumokba.

Készítettem belőle egy kis slide-show-t

Timinek minialbum készült 10*10 cm-es oldalakból, ugyanazzal a technikával, mint amilyen az Apukájának egy hónappal ezelőtt. Ebbe róla és a barátnőiről készült képeket tettem.

minialbum

Minialbum

Férjem születésnapi ajándéka volt a következő hibrid minialbum, amihez hasonlót most karácsonyra nagylányomnak is készítettem. Nagyon gyorsan összeállítható.

Hibrid technikának nevezzük a hagyományos és digitális scrapbook ötvözetét.

Harmónika alapra ragasztottam az előhívatott digitális scrapbook oldalakat.  A borítója hullámkarton dobozból készült,  átfestettem akrilfestékkel és pasztellkrétáztam, tépett scrapbook papír került rá még. A chipboard betűt ugyanezekkel a színekkel dekoráltam, és egy raffiaszalaggal átkötöttem.